Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
II. A HATÁS KEZDETE.
Luther hatásával tehát teljesen összefér az a tény. hogy hazánkban is azokon a vidékeken, amelyeken Luthert neve s tanítása ismeretes lett, a bőjtölést haszontalannak ítélték és az egyházi parancsokat nem teljesítették. 1524-ben a szebeni és brassai kerületekben elő-előfordul a böjti napokon hús, sajt, vaj, tojás s tejesételek evése. 138 ) Ugyanakkor a Sopronban perbe fogott ferences szerzetest azzal gyanúsítják, hogy ezt prédikálta: a testi böjt nem szükséges. A szerzetes azzal védekezik: nem tagadta, hogy böjtölni kell, de igenis prédikált a böjt erejéről, és azt mondta, hogy a böjt nem erény önmagában, hanem előkészület az erényekre, a testnek megöldöklésére s a lélek hatalma alá vetésére. 137 ) Mások meg azt vallották, hogy ez a szerzetes és az egyik soproni pap azt mondták: a böjt nem jócselekedet. 138 ) A vizsgálat kiderítette, hogy az egyik soproni polgár, aki lutheri könyveket is tartott házánál, megszegte a böjti tilalmat. 339 ) Egyes papokról is járta az a hír, hogy tiltott napokon hússal éltek. 140 ) Ez adatokból kitűnik, hogy ahol Luther nyomán megváltozott a vallásosság, ott a böjti parancs elvesztette jelentőségét. Sőt valószínű, hogy sokan kegyességük megújulása nélkül is csupán a szabadság kedvéért hagyták el a bőjtölés szókását. 141 ) Néhol az ilyen változás nem hirtelen, hanem szelid átmenettel történt. 142 ) Luther magyarországi hívei is hamar megérezték, hogy az egyházi parancsok kérdése csak függvénye egy másik, jelentősebb kérdésnek: milyen eredetű és hatáskörű a római pápa s általában a papság hatalma. A történet folyamán Magyarország királya és a római pápa között többször előfordult összeütközés. Utoljára Mátyás király tűzött össze élesen a római székkel. 1480-ban a modrusi püspökség betöltésekor azzal fenyegetőzött, hogy ha nem orvosolják a kegyúri jogán ejtett sérelmet, elszakad a katolikus hittől, királysága jelvényét, a kettős keresztet hármassá teszi. 143 ) Komolyabb következménye nem volt 136) ETE i ( 141. diabus ieiuniorum oarnibus, caseo, ovis, butiro, laoticinlijs . .. vesci. i37\ ETE I, 160: Ad quintum, videlicet, quod ieiunium corporale non est necsssarium, respondit: Non negavi ieiunandum esse, sed de virtute ieiunii concionatus sum et dixi, ieiunium non esse virtutem in se, sed dispositionem ad virtutes, ad mortificandam oarnem subdendamque spiritui. 138) ETE 1, 162. 163: ieiunium non esset bonum opus. 139 ) ETE 1, 167kk. 14e ) ETE 1, 169. — Vö. még ETE 2 38. 131. 141 ) Vö. ETE 1, 285. 287. lts ) A kassaiak levele concionatoruk ügyében 1526-ból: ETE 1. 244k. ***) Vatikáni magyar okirattár. Első sorozat. 6. kt. Bp 1891. LXlIIsk. 164. Fraknói V., Mátyás király levelei. Külügyi osztály. II.
