Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)

II. A HATÁS KEZDETE.

Luther hatásával tehát teljesen összefér az a tény. hogy hazánkban is azokon a vidékeken, amelyeken Luthert neve s tanítása ismeretes lett, a bőjtölést haszontalannak ítélték és az egyházi parancsokat nem teljesítették. 1524-ben a szebeni és brassai kerületekben elő-előfordul a böjti na­pokon hús, sajt, vaj, tojás s tejesételek evése. 138 ) Ugyan­akkor a Sopronban perbe fogott ferences szerzetest azzal gyanúsítják, hogy ezt prédikálta: a testi böjt nem szüksé­ges. A szerzetes azzal védekezik: nem tagadta, hogy böjtölni kell, de igenis prédikált a böjt erejéről, és azt mondta, hogy a böjt nem erény önmagában, hanem előkészület az erényekre, a testnek megöldöklésére s a lélek hatalma alá vetésére. 137 ) Mások meg azt vallották, hogy ez a szerzetes és az egyik soproni pap azt mondták: a böjt nem jócsele­kedet. 138 ) A vizsgálat kiderítette, hogy az egyik soproni polgár, aki lutheri könyveket is tartott házánál, megszegte a böjti tilalmat. 339 ) Egyes papokról is járta az a hír, hogy tiltott napokon hússal éltek. 140 ) Ez adatokból kitűnik, hogy ahol Luther nyomán megváltozott a vallásosság, ott a böjti parancs elvesztette jelentőségét. Sőt valószínű, hogy sokan kegyességük megújulása nélkül is csupán a szabadság ked­véért hagyták el a bőjtölés szókását. 141 ) Néhol az ilyen vál­tozás nem hirtelen, hanem szelid átmenettel történt. 142 ) Luther magyarországi hívei is hamar megérezték, hogy az egyházi parancsok kérdése csak függvénye egy másik, jelentősebb kérdésnek: milyen eredetű és hatáskörű a római pápa s általában a papság hatalma. A történet folyamán Magyarország királya és a római pápa között többször előfordult összeütközés. Utoljára Má­tyás király tűzött össze élesen a római székkel. 1480-ban a modrusi püspökség betöltésekor azzal fenyegetőzött, hogy ha nem orvosolják a kegyúri jogán ejtett sérelmet, elsza­kad a katolikus hittől, királysága jelvényét, a kettős keresz­tet hármassá teszi. 143 ) Komolyabb következménye nem volt 136) ETE i ( 141. diabus ieiuniorum oarnibus, caseo, ovis, butiro, laoticinlijs . .. vesci. i37\ ETE I, 160: Ad quintum, videlicet, quod ieiunium corporale non est necsssarium, respondit: Non negavi ieiunandum esse, sed de virtute ieiunii concionatus sum et dixi, ieiunium non esse virtutem in se, sed dispositionem ad virtutes, ad mortificandam oarnem subden­damque spiritui. 138) ETE 1, 162. 163: ieiunium non esset bonum opus. 139 ) ETE 1, 167kk. 14e ) ETE 1, 169. — Vö. még ETE 2 38. 131. 141 ) Vö. ETE 1, 285. 287. lts ) A kassaiak levele concionatoruk ügyében 1526-ból: ETE 1. 244k. ***) Vatikáni magyar okirattár. Első sorozat. 6. kt. Bp 1891. LXlIIsk. 164. Fraknói V., Mátyás király levelei. Külügyi osztály. II.

Next

/
Thumbnails
Contents