Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
II. A HATÁS KEZDETE.
kételkedéshez hozzájárult a bizalmatlanság a szent adományok hű kezelésében. Ezzel a bizalmatlankodással csupán párhuzamosan haladt a búcsúból mint vallási intézményből való kiábrándulás. 121 ) A szentév kudarcában mégis része volt Luther hatásának. 122 ) 5. Az egyházi fegyelem, a papirend ügye. A középkori nyugati keresztyénség fegyelmi gyakorlatának és kormányzatának területén ugyancsak hamar felismerte Luther a visszásságokat, s nálunk is nagy változás történt mozgalmának hatásaként. így korán bírálat alá került az egyházból való kirekesztés. Luthert a wittenbergi városi hívek között való pásztorkodás késztette a vele való foglalkozásra. Sok hívét nyugtalanította az a veszedelem, hogy jelentéktelen kihágás miatt kirekesztik az egyházból. E lelkipásztori gondja mellett csak keveset törődött az őt magát fenyegető veszélyl.yel. 123 ) Az excommunicatio erejéről szóló beszéde (1518) szerint a kirekesztés a közösségtől való megfosztás és a hívők közösségén kívül helyezés. A hívők közössége azonban kettős: az egyik belső és lelki, a másik külső és testi. Az egyházi excommunicatio csak a külső közösség elvétele, a szentségek vételéből való kizárás, de ezzel nem adja át a lelket az ördögnek vagy nem fosztja meg az egyház javaitól. Ellenben a belső excommunicatio a hittől, szeretettől és reménységtől való elszakadás. A külső ezt a belsőt nem hozza létre, hanem feltételezi. Ha tehát jogtalanul ér valakit a kirekesztés, ne féljen, azzal még nem jut kárhozatra. Tűrje békességgel a jogtalan átkot. Az egyház hatalma ugyanis ilyen külső kirekesztésre szintén felülről való; tisztelni kell tehát, még ha bűneink miatt egy Kajafás vagy Pilátus vagy még gonoszabb zsarnok kezébe helyeztetett is. Ne aggódjék senki amiatt, hogy nem részesül a szentségekben, mert nem azok üdvözítik, hanem az erejükben való hit. 124 ) Ezzel s az 1520-ban megjelent, hasonló tartalmú ném ) Pl. 1526 októberében Scholcz György hunyadi várnagy ellen vád: Item, indulgentias deridet. ETE 1, 286. 122) ETE 1? 210. j. — 1533. már a katolikus felsőség részéről is tisztogatások tárgya a búcsú. ETE 2, 273. 281. II. 5. Waldemar Kawerau, Die Reformation und die Ehe. Halle 1892. 1—40. — Békefi Bemig. Vallásos és erkölcsi élet Magyarországon az Árpádházi királyok korában. Kath. Sz. 1896. kül. 197kk. — Zsigovits Béla, A papi nőtlenség (coelibatus) története Magyarországon. Kézirat gyanánt. Bp 1914. — Obál Béla II. í. alatt i. m. — Thienemann T. 115/ a. i. c. 123 ) Köstlin I, 194k. m ) Sermo de virtute excommunicationis. W 1, (634) 638.
