Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
II. A HATÁS KEZDETE.
használták a búcsút pénzszerzésre, s ennek következményeit nem hárította el az az elismerendő tény, hogy ilyen visszaélések nincsenek szerves kapcsolatban a búcsú lényegével. Egy félszázaddal később is igen mutatkozhatott az emberi gyarlóság, különben nem lett volna szükséges, hogy Ulászló király a jubileumi búcsúról szóló rendeletében külön meghagyja a népnek: semmit se adjanak a gyóntatóknak, hanem minden alamizsnát maguk a gyónók vessenek a perselybe. 106 ) A nép tehát alkalmasint bizalmatlanná vált a búcsúval szemben. Az a megfigyelés is bizonyára visszatetszést keltett az egyszerű embereknél, hogy a gazdag és előkelő urak hamarabb és könnyebben juthatnak üdvösségüknek búcsúkkal való biztosításához. 107 ) Bár e korban sűrűn hirdettek búcsúkat, s szerte az országban kaptak templomok rövidebb-hosszabb időre búcsút, tehát bárki nehézség nélkül megközelíthette az üdvösség eme forrását, de az akkori kegyesség sajátsága: az üdvösség bizonyosságának határtalan vágya irigyeltté tette azokat, akik kezükbe vehették a külön csak az ő üdvösségükre vonatkozó pápai búcsús bullát. A szegények előtt az utat ilyen külön íráshoz az a gyakorlat zárta el, hogy kiállításáért Rómában díjat szedtek, s ez a díj mindinkább emelkedett. 108 ) Van azonban arra is példa, hogy a búcsú juttatásánál a pénzbeli tehetségtől függetlenül is különbséget tettek előkelőbb és kevésbbé előkelő között. 109 ) Luther fellépése előtt néhány évvel olyan esemény történt Magyarországon, amely ugyancsak nagy erővel ingatta meg a nép bizalmát a búcsúgyakorlatban. 1514-ben a jobbágyság az ország nagy területén föllázad, ezzel magára zúdítja a földesurak haragját: leveretése után nyomorultabbá válik sorsa, mint valaha volt. Bár e szociális forradalomnak voltak olyan okai, amelyek az egyházi élettel kapcsolatosak, például: a papi földesurak gyűlölete, az alsópapság keserű s.orsa, 110 ) — mégsem tartozik ide részletes tárgyalása. De fontos az, hogy e jobbágyfelkelés megindulása egy búcsúbullához kapcsolódik. X. Leó 1513-ban Bakócz Tamás érsek kérésére bullát adott ki a török ellen indítandó keresztesháború ügyében, s teljes búcsút osztott azoknak, akik a keresztet feltűzik. 111 ) E bullával a pápa leStrigoniensis A. D. MCCCCL. Strígonii 1865. 26: De Religiosis. Vö. Paulus i. ni. III. 488. 106 ) Bottyán 102/ a. i. m. III. 638. 107 ) Pl. Theiner fentebb i. m. 537. 538. Paulus i. m. III. 279. 305. 108 ) Paulus i. m. III. 450kk. 10B ) Paulus i. m. III. 307. 110 ) Márki Sándor, Dósa György. Bp 1913. 159kk. Obál i. m. 33. in ) Hergenröther, Leonis X. regesta. Friburgi Brisgoviae 1884. 264 (4347). Márki előbb i. m. 49k.
