Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
II. A HATÁS KEZDETE.
hetőséget adott minden férfinak rang és vagyon különbsége nélkül a teljes búcsú megszerzésére. Azzal pedig, hogy pártütőknek mondotta azokat, akik ezt a keresztesháborút akadályozzák, 112 ) szándéktalanul ürügyet adott az urak ellen való lázadásra. Felbukkanhat tehát az a gondolat, hogy amikor a levert és földhöz kötött pórság elmerengett sorsa forgandóságán, akkor a pápai búcsús bullát is okolta azért, hogy ilyen szörnyű bajba keveredett. Luther is úgy tudta, hogy hazánkban e csapást a római búcsú okozta. 113 ) A városi polgárság jobbára rossz szemmel nézte a búcsú gyakorlatot. Féltette tőle anyagi helyzetét, 114 ) noha élt benne a kor szellemének megfelelő kegyesség. Mindenfelé a városokban nagy buzgóságot találunk, a vallásos társulatok virulnak. 115 ) De a búcsúk dolgában résen álltak a polgárok, nehogy vagyonuk idegen kézre jusson. Ilyen indítékú ellenszenv kirobbanása volt az, hogy 1521-ben az eperjesiek tettleg bántalmaztak, sőt börtönbe vetettek egy búcsúárust. Az egész eljárás élén a városi plébános állott, mert a búcsúlevelek eladása veszélyeztette misejövedelmeit. Amikor azonban így a maga hasznára gondolt, az egész város gondolkodását képviselte, mert a neki jutott pénz mégis csak otthon maradt. 116 ) Ilyen viszonyok közt érkezett híre, hogy Németországban egy barát elítélően mert írni a búcsúról. Lehetséges, hogy Luther hatása hazánkban elsősorban a búcsú kérdésében mutatkozott. Talán már az eperjesiek viselkedésében része volt a 95 tételnek és a többi hasonló tárgyú iratnak. Bizonyos, hogy elsősorban a polgárságot ejtette gondolkozóba Luther véleménye. De egyébként határozott adatunk arról, hogy a húszas évektől fogva milyen szerep jutott a búcsúnak a magyarországi keresztyénség életében, alig van. A körüle támadt vitának még annyi visszhangja sem támadt, mint Németországban. Ez könnyen érthető, mert mire a lutheri irány hatása erősebben jelentkezett, akkorra a búcsú ügye már háttérbe szorult. A reformmozgalomnak nem kellett hazánkban ugyanolyan fejlődésen végigmennie, mint amilyen Luther működésében látható. A 112 ) Török János, Magyarország prímása. Pest 1859. 155. 158. Vö. Történelmi Tár 1905. 273. 113 ) Grund und Ursach aller Artikel, 1521. W 7, 443, 16: Item, was ist am letzsten ynn Hungern für ein iamer angericht durch den selben Turcken krieg mit Romischen Ablasz angefangen«? "*) Obál i. m. 44kk. 115 ) Thienemann T., Városi élet a magyar középkorban. Minerva 1923. kül. 48kk. — Pl. Jakab Elek, Kolozsvár története I. Buda 1870. 602k. Oklevéltár I. 329. 362. 118 ) Obál i. m. 46kk. az eperjesi városi levéltárban levő oklevelek alapján.
