Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
II. A HATÁS KEZDETE.
gyalásánál is a külsőre kellett a súlyt fektetnie. 67 ) A legutóbbi korban aztán nálunk is jelentkeznek a nyugati teológiai és kegyességi irányok. Nyomaik mutatkoznak, noha nem virágzik ki valamilyen skolasztikus beszédirodalom, vagy misztikus kegyességű építőirodalom. Színesebbé teszik a nép előtt elhangzó prédikációkat, bár az átvétel hosszú útján sok elmarad és a nép elé csak az egyszerű és átlagos tartalom jut. Jellemző erre, hogy míg a nagyműveltségű Pelbárt mély skolasztikus fejtegetéseket sző beszédeibe, az ezeket használó kódexírók a nehezen érthető részleteket mellőzik és csak a könnyebb részeket, példákat alkalmazzák. 68 ) A nagy német misztikusok közül Seuse is, Kempeni Tamás is csak elszigetelten bukkannak fel. 69 ) A prédikáció korábbi tartalmának ilyen rövid ismertetése elég ahhoz, hogy elsőrendű források híján is — a németországi reformáció történelmének analógiául vételével és a későbbi fejlemények alapján — elgondoljuk, mi lehetett ez irányban Luther hatása. Természetesen csak azoknak a papoknak a prédikálásáról van szó, akik valamikép a wittenbergi mozgalom híveivé szegődtek, akár tudatosan, akár öntudatlanul. Ezek bizonyára mind inkább mellőzték a sajátlagosan római intézmények tárgyalását s ajánlását, valamint elhagyták a szentek dicsőítését. Ezzel párhuzamosan mind jobban érvényesült prédikációjukban az üdvösségrejutás egyetlen útjának hirdetése. Valószínű, hogy a komolyabb lelkészek a prédikálást tekintve ugyanazon az átalakuláson mentek át, mint maga Luther, 70 ) eleinte inkább erkölcsi oktatást adtak, többé ugyan nem főleg az egyházi parancsok-tilalmakra vonatkozóan, hanem az Isten törvénye felől; azután pedig a Krisztusban szerzett váltságot hirdették. A prédikálás tárgyának ez a változása okozta a reformáció területein, hogy a lutheriek szívesen vették magukra jellemzőül az evangéliomi nevezetet. Azt tartották, hogy beszédeikben ismét méltó érvényre jutott az Isten igéje. 71 ) Hazánkban szintén az volt a változás, hogy a prédikáció ott, ahol a lutheri reformáció közrehatott, az Ige hirdetése lett, kiváltképpen pedig az evangéliumé. 67 ) Mihalovics 1 m. 123kk. 68 j Horváth Cyrill i. c. 112k. Horváth János i. m. passim. 89 ) Horváth János i. <m. 174. 70 ) Köstlin I, 118kk. 71 ) Hogy ilyen ítéletre nemcsak Luther művének teljessége késztette a reformáció híveit, hanem Luther személyes, közvetlen kijelentése is, arra például idézem: W 2, 461, 15: Et hodie sane euangelium subversum est in magna parte ecclesie, quando non nisi decreta Pontificum et traditiones hominum aversantium veritatem populos erudiunt, aut euangelium sic tractatur, ut a legibus et moralibus praeceptis prorsus nihil distet. Fidei et gratiae cognitio ipsis quoque Theologis contempta. (Gal. lev. magy. 1519.)
