Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
II. A HATÁS KEZDETE.
eretnekség gyanújában állott, esetleg fogságba is került; mindenesetre elhagyta Budát és az ellenséges kéztől távolabb eső Körmöcbányára távozott. 09 ) Mind róla, mind Kreslingről jól tudjuk, hogy később milyen szellemben működtek, s ezért következtethetjük, hogy már a húszas évek elején Luther hatása alatt végezték igehirdető feladatukat. Hogy pedig hatásos volt működésük, mutatja az, hogy volt híveik kérelmezik kiszabadításukat; a körmöcbányaiak megkérik a besztercebányaiakat, járjanak közben az esztergomi érseknél e két pap érdekében, amit azok meg is tesznek. 60 ) Mivel az esztergomi érsek a besztercebányai, körmöcbányai és zólyomi plébánosokat egyaránt felszólítja, hogy e két elfogott pap ügyében az eretnekségükre vonatkozó bizonyságokat terjesszék eléje, 61 ) gondolhatjuk, hogy hatásuk nem korlátozódott csupáncsak egy városra, hanem ismert volt a bányavárosokban nevük és bizonyára tanításuk is. Az esztergomi érsek 1526-ban csak azzal a szigorúan követelt feltétellel engedi meg a selmecbányaiaknak Simon mester visszahívását, hogy bemutatják neki vizsgálatra: milyen a tanítása, tiszta-e vagy pestises. Csak az esetben lehet plébánosuk, ha a terjedő lutheri betegségtől nincs megfertőzve. 62 ) A mohácsi vész után már annyira nem lehetett ritka a lutheri tanítást hirdető hitszónok, hogy az óvatos főnöknek válogatnia kellett a jelöltekben. így 1528-ban a besztercebányai plébános azt írja György tescheni hitszónoknak, hogy csak azzal a feltétellel egyezett bele meghívásába: a lutheri irányból semmi tévelyt nem fog belekeverni tanításába. 63 ) Ugyané levélből kitűnik az is, hogy a besztercebányai tanácstagok s más községbeliek unszoló kérésére egyezik bele a plébános ebbe a meghívásba, vagyis a hívek olyan prédikátort szemeltek ki maguknak, aki a plébános szemében gyanús volt tanításbeli felfogására nézve. Szintén 1528-ban történik: amikor Eynseczer István Körmöcbányáról az iskolamesteri állás elnyerése érdekében pártfogást kér a besztercebányai plébánostól, úgy látszik, szükségesnek tartja megjegyezni magáról, hogy „a lutheránusok dogmája" felől semmivel sem gyanúsítható. 04 ) Ez adatok mutatják, hogy Luther hatása elsősorban a vallásbeli tanítás megváltozásában jelentkezett. 5B ) Payr i. c. 28k. eo ) ETE 1, 227ik 81 ) ETE 1, 202k. 62 ) ETE 1, 264k. 63 ) ETE 1, 361: Ea tarnen lege et conditiune, ut nihil erronei de secta Lutherana doctrine immisceres. e ') ETE 1, 407k: De lutheranorum dogmate nihil est quod suspiceríis. — Később lutheránus paiookról olvasunk: ETE 2, 22k. 24. 30. 129kk. 162. 163. 177. 250. 287ik. 336.
