Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
II. A HATÁS KEZDETE.
tak hazánkba? 1518 óta a lutheri könyveknek valóságos özöne áradt szét a keresztyén világba. Valószínűtlen, hogy bárkinek is nálunk teljes gyűjteménye lett volna Luther irataiból. De meg az iratok egy részének olyan természete volt, hogy csak azokat érdekelte, akik állandóan benneéltek a mozgalomokozta vitákban. így eleve kirekeszthetjük azokat az iratokat, amelyeket Luther egyes személyekkel való polémiájában bocsátott közre. Az is valószínű, hogy a súlyosabb tartalmú, teológiai gondolkodást kívánó műveket a polgárok nem olvasták. Bizonyosan azok az iratok terjedtek el, amelyek feltűnő egyházi visszaélésekre vonatkoztak. De a könyvek ilyen kiválogatódásáról közelebbi, megbízható adataink nincsenek. Ami a későbbi irodalomban erre nézve áll, az is bizonyára mind következtetés eredménye. így például Haner 1694-ben megjelent erdélyi egyháztörténelme felsorolja azokat a lutheri iratokat, amelyeket a szebeni kereskedők hoztak magukkal: A keresztyén szabadságról, A gyónásról, A poenitentiáról, A kettős igazságról, A keresztségről, Krisztus szenvedéséről, A szerzetesi fogadalmakról, A két szín alatti úrvacsoravételről, A babiloni fogságról, A Galatai levél magyarázatáról stb. 32 ) Haner e közlésében az „etc." egyenesen arra figyelmeztet, hogy a könyvek felsorolását ne vegyük korlátozó értelemben, hanem csak jellemzésnek tekintsük. 2. Az első jelenségek. További feladatunk annak vizsgálata, hogy mik voltak Magyarországon az első jelenségek a vallási, egyházi életben, amelyek Luther hatására vallanak. Sajnos, az első időről alig van hiteles adat. S a legtöbb emlék e korból csak alapos kritikával használható. Az első jelenségekről pozitive alig van értesülésünk, inkább csak negatív képet nyerhetünk azokból a rendeletekből, amelyek az új tanok, szokások ellen irányulnak, vagy azokat a jegy32 ) Haner 4 ) a. i. m. 147: Dum hic Pontifex extrema contra Lutherum meditabatur percrebuerat et in Transylvania ejus nomen, occasione Mercatorum Cibiniensium, qvi libellos ejus de Libertate Christiana, Confessione, Poenitentia, Justitia duplici, Baptismo, Passione Christi, Votis Monastiois, Communione sub utraque specie, Captivitate Babylonüca, Expositione Epistolae ad Galatas, etc... advehebant... E közlést átvette Lampe-D. Ember 4 ) a. i. m. 53. — Karácsonyi (i. m. 775) felesleges akadékoskodásával szemben lásd Hanuy i. c. 253. — A Haner által felsorolt műveknek a Kaweraa-Clemen, Verzeichnis von Luthers Schriften, Leipzig 1929. c. könyvben ezek felcinek meg: 119, 149?, 36?, 78?, 64, 79, 38?, 63?, 157, 164, 113, 73. — L. még: /. A. Fessler, Die Geschlichten der Ungern und ihrer Landsassen. 6. Theil. Leipzig 1823. 241k. — Ujabb kísérlet ilyen könyvjegyzékre A. SchuUerustól: Kirchliche Blätter, Hermannstadlt 1918. 65.
