Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)

II. A HATÁS KEZDETE.

nek. Akik ezekben az években vándoroltak be Német­országból, esetleg Luther szellemét hozták magukkal. 27 ) Olyanokról pedig, akik személyesen ismerték volna Luthert s úgy továbbították volna Luther hatását, nincsen tudo­másunk. Mindamellett a nép alsóbb rétegei természetesen a lutheri befolyás alá került papok révén ismerkedtek meg az új szellemmel, és a polgárság nagy tömege is csak az egyes polgárok érdeklődését tette magáévá. Magyar­ország népe és Luther között tehát kezdetben a könyvek fűzték a kapcsolatot. E tételnek nem mond ellent Werbőczynek és Luther­nek 1521-ben Wormsban történt találkozása sem, mert ennek semmiféle következménye nem volt; egyszerű epi­zód maradt. 28 ) Legfeljebb azokra a magyarországi ifjakra gondol­hatunk, akik 1522-től fogva kimentek a wittenbergi egye­temre s ott bizonyára Luthernek is tanítványai voltak. 29 ) De ezek között az elsőkről semmi adatunk nincs, hogy hazatérve hol s milyen szellemben működtek. 30 ) Azzal az érdekes helyzettel állunk tehát szemben, hogy nem a tanítványok hozzák az új nézeteket, hanem az új szellem itthoni megismerése készteti az ifjúságot, hogy fel­keresse annak eredetét s így a könyvek révén már idejutott mozgalmat közvetlenebbül is megismerje. Szalkay László esztergomi érsek 1525-ben a beszterce­bányai plébánoshoz írt levelében már „Luther tanítványai­nak" 31 ) vészes hatásáról szólt, de e kifejezés bizonyosan csak azt jelenti, hogy egyesek különösképpen kitűntek az új irány terjesztésében. Vájjon mely iratok voltak azok, amelyek először jutot­27 ) Ipolyi Arnold, Századok 1874. 696. — Rosenauer Károly, A besztercebányai á. h. ev. gymnasium története. Besztercebánya 1876. 3. — MPrEtAt XI. 12. 28 ) L. később részletesen. 2») AV. — ETE 1, 548. — Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy Luther a wartburgi időzés után csak 1524 tavaszán kezdte meg ismét nyilvános egyetemi előadásait. Wiczián Dezső, Luther, mint professzor. Bp 1930. 12. 30 ) Rácz i. m. 88k 1522 előtt Wittenbergben járt, bár ott be nem iratkozott reformátoroknak mondja Siklósi Mihályt és Szent­anlali Gergelyt. Fesslerre ós Lampera hivatkozik. Sajátságos, hogy Rácz, jóllehet Szatmárnémetinek Gálszécsiről való tudósítását bírálja, ugyanilyen kései és hitelre alig méltó közlésekre alapítja előadását. Közismert, hogy a XVII. századi íróknál általánosan megvolt a törek­vés a nevesebb hazai reformátorokat közvetlen, személyes kapcsolatba hozni a reformáció vezetőalakjaival. — ETE 1, 258: György volt domonkosról: is missus est. . . ex partibus Ulis, ubi degit Lutherus, annyira tágértelmű, hogy idevonatkozó feltevések alapjául nem szol­gálhat. 31 ) ETE 1, 203: a discipulis Lutheri.

Next

/
Thumbnails
Contents