Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
II. A HATÁS KEZDETE.
nek. Akik ezekben az években vándoroltak be Németországból, esetleg Luther szellemét hozták magukkal. 27 ) Olyanokról pedig, akik személyesen ismerték volna Luthert s úgy továbbították volna Luther hatását, nincsen tudomásunk. Mindamellett a nép alsóbb rétegei természetesen a lutheri befolyás alá került papok révén ismerkedtek meg az új szellemmel, és a polgárság nagy tömege is csak az egyes polgárok érdeklődését tette magáévá. Magyarország népe és Luther között tehát kezdetben a könyvek fűzték a kapcsolatot. E tételnek nem mond ellent Werbőczynek és Luthernek 1521-ben Wormsban történt találkozása sem, mert ennek semmiféle következménye nem volt; egyszerű epizód maradt. 28 ) Legfeljebb azokra a magyarországi ifjakra gondolhatunk, akik 1522-től fogva kimentek a wittenbergi egyetemre s ott bizonyára Luthernek is tanítványai voltak. 29 ) De ezek között az elsőkről semmi adatunk nincs, hogy hazatérve hol s milyen szellemben működtek. 30 ) Azzal az érdekes helyzettel állunk tehát szemben, hogy nem a tanítványok hozzák az új nézeteket, hanem az új szellem itthoni megismerése készteti az ifjúságot, hogy felkeresse annak eredetét s így a könyvek révén már idejutott mozgalmat közvetlenebbül is megismerje. Szalkay László esztergomi érsek 1525-ben a besztercebányai plébánoshoz írt levelében már „Luther tanítványainak" 31 ) vészes hatásáról szólt, de e kifejezés bizonyosan csak azt jelenti, hogy egyesek különösképpen kitűntek az új irány terjesztésében. Vájjon mely iratok voltak azok, amelyek először jutot27 ) Ipolyi Arnold, Századok 1874. 696. — Rosenauer Károly, A besztercebányai á. h. ev. gymnasium története. Besztercebánya 1876. 3. — MPrEtAt XI. 12. 28 ) L. később részletesen. 2») AV. — ETE 1, 548. — Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy Luther a wartburgi időzés után csak 1524 tavaszán kezdte meg ismét nyilvános egyetemi előadásait. Wiczián Dezső, Luther, mint professzor. Bp 1930. 12. 30 ) Rácz i. m. 88k 1522 előtt Wittenbergben járt, bár ott be nem iratkozott reformátoroknak mondja Siklósi Mihályt és Szentanlali Gergelyt. Fesslerre ós Lampera hivatkozik. Sajátságos, hogy Rácz, jóllehet Szatmárnémetinek Gálszécsiről való tudósítását bírálja, ugyanilyen kései és hitelre alig méltó közlésekre alapítja előadását. Közismert, hogy a XVII. századi íróknál általánosan megvolt a törekvés a nevesebb hazai reformátorokat közvetlen, személyes kapcsolatba hozni a reformáció vezetőalakjaival. — ETE 1, 258: György volt domonkosról: is missus est. . . ex partibus Ulis, ubi degit Lutherus, annyira tágértelmű, hogy idevonatkozó feltevések alapjául nem szolgálhat. 31 ) ETE 1, 203: a discipulis Lutheri.
