Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
II. A HATÁS KEZDETE.
ben történt eretneknyomozáskor 14 ) nem félt a büntetéstől; azt mondta valakinek, hogy nem nyúzhatják meg olyan könyvekért, amelyeket nyilvánosan árulnak. 15 ) Ugyanennél a nyomozásnál kitűnt, hogy Sopronban és környékén Luther művei általánosan ismeretesek és közkézen forognak. Peck soproni plébános arra a kérdésre, hogy kik tartoznak e városban a lutheri irányhoz, csak általánosságban felelt: fájdalom, mindenfelé nagy az ereje e tévelygésnek. Ezt pedig abból állapítja meg, hogy már a laikusok is veszik a lutheri könyveket és azokat tulajdonukban tartják, s amikor összejönnek a vendéglőbe, ott az egyik, aki tud, olvassa, a többiek hallgatják, tizen, húszan, amennyien vannak, és annyi rosszat mondanak őszentségére, a bíborosokra meg a többiekre, hogy bűn hallgatni. 16 ) Később azonban még tilalom és üldözés ellenére is olvasták Luther iratait. Sopronban, jóllehet az 1524-i nyomozáskor a papoktól és polgároktól összeszedték és elégették a tiltott könyveket, 17 ) a királyi biztosok már 1526-ban ismét találtak elégetni való iratokat. 18 ) Nemcsak Sopron lakossága olvasta szívesen Luther könyveit. Még 1524 elején rendeletet küldött a király Nagyszebenbe a lutheri eretnekség ügyében. 19 ) „Megütközéssel értesültünk, — így szól a királyi levél, — hogy bizonyos, az apostoli szentszéktől az egyházból követőivel együtt már régen kirekesztett Luther Mártonnak szentségtörő tanai az emberek értelmét mindenütt annyira elhomályosították, hogy az evangéliomi igazság és a szent atyák tanításának mellőzésével az ő tanítását és az általa írt könyveket általában mindenitek forgatja, olvassa és követi." 20 ) A király elrendelte a lutheri könyvek felkuta14 ) Fraknói V., A protestantismus első terjedése Soprony városában 1522—1526. Uj Magyar Sión. Esztergom 1876. 801kk. Payr Sándor, A soproni evangélikus egyházközség története. I. Sopron 1917. 39kk. A nyomozás emlékeit Payr S. is kiadta, Egyháztörténeti emlékek. Sopron 1910. 15 ) ETE 1, 169: Iterum Paulum dixisse, quod haberet magnam copiam librorum lutheranorum, nec propter eos libros possent eum ense excoriare, quum tarnen venduntur publice. 16 ) ETE 1, 161: Undique proh dolor error iste viget. . . Dixi, in patulo est aut in manifesto, quod isti laici Sam emunt et haben! libellos lutheranos et dum conveniunt ad tabernam, ibi unus, qui seit, legit, ali'i attendunt, decem, viginti, tot quot sunt, et tantas infamias inferunt sanetissimo, cardinalibus et aliis, quod nefas est aud'ire. 17 ) ETE 1, 161. 167. 171. 18 ) ETE 1, 262k. 19 ) 1524. március 9. ETE 1, 123. 20 ) ETE 1, 123: Non sine animi nostri displicentia aeeepimus dogmaita sacrilega cuiusdam Martini Lwtheri, iam pridem a Sancta Sede Apostolica vnacum sequaeibus eius exeommunicati, adeo mentes hominum vbique obeecasse: vt veritate Ewangelica institutisque
