Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)

I. BEVEZETÉS.

5. Luther és Erasmus. Luther és Magyarország kapcsolatának vizsgálatánál elmellőzhetetlenül felvetődik a kérdés: vájjon abban a mozgalomban, amelyet reformáció névvel szoktak megjelölni, volt-e része Erasmusnak, s jutott-e neki éppen hazánkban valamilyen szerep a reformáció terjedésében. A végleges felelet megadására szükséges volna előbb annak tanulmányozása, hogy milyen volt Erasmus hatása Magyarország lakóira — egymagában, másokhoz viszonyítás nélkül. E téren azonban a kutatás még folyamatban van. A fenti kérdést az teszi igen nehézzé, hogy Erasmus és Luther szellemének kellő ismerete alapján lényeges különbséget kell megállapítanunk aközött, hogy Erasmus mennyiben mozdította elő a „reformációt" és aközött, hogy Erasmus hatása mennyiben egyengette útját a keresztyénséget megújító Luthernek. Hangsúlyozni kell ezt, mert általában nem szoktak különbséget tenni a reformáció különféle követelői és árnyalatai között. Erasmus ugyanis, jóllehet egész lényével és tanításával sajátságos állást foglalt el a középkorvégi vallásossággal szemben, a lutheri egyházjavítás vonalába semmiképen sem illeszthető bele, és amennyiben a reformációt úgy tárgyaljuk, mint a keresztyénség, az Egyház megújulását, nem pedig mint művelődéstörténeti mozgalmat, nem mondható sem útegyengetőjének, sem hívének. Ha mégis valamelyes szerepet akarunk tulajdonítani Erasmusnak a reformáció művében, akkor ez csak a rationalisan kritizálás lehet. A vallásosság és az egyházi élet majd mindegyik megnyilvánulását bírálat alá vetette, s a maga módján bizonyos mértékig pozitívumot is nyújtott a kifogásolt jelenségek helyébe, de ez a pozitívum nem I. 5. F O. Stichart, E. von Rotterdam. Leipzig 1870. — Nisard D., Tanulmányok a renaissanoe és a reformatio korából. Ford.: Vajda János, ßp 1875. 1—153: E. — Allgemeine deutsche Biographie 6 (1877), 160—180: E. — Joh. Janssen, Geschichte des deutschen Volkes seit dem Ausgang des Mittelalters. II. Fréiburg i. Br. 1886. 14. A. 7—23: E. — Wetzer und Weite's Kirchenlexikon. 2. A. 4. Bd. Freiburg i. Br. 1886. 729: E. — Erdélyi Pál, Énekes könyveink a XVI. és XVII. században. Bp 1889. 5kk. (E. és L. viszonyáról.) — Rohoska József, E. és a reformáczió L. előtt. Sárospatak 1901. — Péter János, E: A gyermekek nevelése stb. (Bp) 1913. 5—40. E. élete és művei. 14kk: L-hez való viszonya. — Erasmus, A balgaság dicsérete. Ford.: Szabó András, Modern Könyvtár 363—367. (1914?) — Paul Kalkoff, E., L. und Friedrich der Weise. Leipzig 1919. — Thienemann Tivadar, Mohács és E. Minerva 1924. 1—65. — Pukánszky Béla, A magyarországi német irodalom története. Bp 1926. 99kk. — K. Bauer, Die Wittenberger Universitätstheologie und die Anfänge der deutschen Reformation. Tübingen 1928. — RGG II. 208: Zscharnack, E. — (Sajnálatomra sok idevonatkozó fontos mű nem volt számomra hozzáférhető, vö. RGG II. 210. 2042. IV. 1781.)