Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
V. A TANÍTVÁNYOK.
az apostoli Credót, 3. az imádságot, 4. a gyónást, 5. a sakramentomokat, 6. a keresztyéni szabadságot tárgyalta. 225 ) A fennmaradt C ív első lapjai a törvény és evangéliom viszonyával foglalkoznak. Ez a fejtegetés rekesztette be a tízparancsolatról szóló részt, mert ezután a Credo magyarázata következik. Az F ívnek is csak az első fele ad valamennyire összefüggő szöveget, a lapok alul csonkák; a másik fele már ugyancsak romlott. Elején a Miatyánk magyarázatát találjuk, de csupán a harmadik kérés befejezésétől kezdve. Az F ív 4-ik levelén kezdődik a „negyedik rísz a gyuónásról és ódozatról". E rész átterjed a G ívre, mely szintén igen szakadozott; itt áll az ötödik rész a szentségekről. 226 ) Luther hatását nyomozván, legelsőbb is azt kell megállapítanunk, hogy Gálszécsi kátéjának menete majdnem teljesen egyezik Luther Kis Kátéjával. Változás csupán a gyónásról szóló rész elhelyezésében, valamint a keresztyén szabadságot tárgyaló, de közelebbről ismeretlen tartalmú hatodik rész hozzátoldásában áll. 227 ) Az előbbi különbség szorosan összefügg azzal, hogy Gálszécsi a gyónást már határozottan elkülöníti a szentségektől. Dévai kátéjával összehasonlítva még az is kerekebb formát ad ennek a hittani műnek, hogy szerzője nem tér ki az irányból a kapcsolatos kérdések megbeszélésére, hanem ragaszkodik a kijelölt úthoz. Ezt az irányt valószínűleg kifejezetten megjelölte a mű elején; legalább is erre kell következtetnünk abból, hogy alapos fejtegetések adják az átmenetet a Tízparancsolat és a Credo között, továbbá: hosszas bevezető van a szentségekhez. A tartalomban szintén kétségtelen Luther hatása. Az Apostoli Hitvallás első ágazatának magyarázatában szembetűnő a hasonlatosság a lutheri kifejtéssel. „Azért mikor ezt mondjuk: hiszek egy Istenben, mennynek, földnek teremtőjében, ennek értelme ez: hiszem, hogy az Isten mindeneket nemcsak semmiből teremtett, de hogy az Isten minden teremtett állatokat táplál, éltet, megtart és oltalmaz, és hiszem, hogy életet, eledelt, egészséget, járást, feleséget, gyermekeket, ruházatot, házat, örökséget és miní2B ) 89k. — Hajnóczy i. közi. a 6. rész tárgyának a szabad akaratot mondja, s erre építi egyik hipotézisét. De kérdés, hogy a Bod által megjelölt cím alatt arról lett volna-e szó. Valószínűbb, hogy a keresztyén életet tárgyalta. — Vö. Sinay Miklós Közönséges előadásai a XVI. század egyháztörténetéről. Ford. Herpay Gábor. Debrecen 1911. 99k. 213. 226 ) Szövegét lásd a Függelékben. 227 ) A 6. rész címe Calvin Institutiojának első, 1536-i kiadására emlékeztet, de a töredékből megállapíthatóan nincs semmi kapcsolat a két könyv között.
