Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
V. A TANÍTVÁNYOK.
képzettségéről tesznek bizonyságot. 170 ) Hiányzik belőlük a reformátorság tisztító heve, a vallásbeli romlások ostorozása. Stockei iskolás pontossággal fejti ki bennük az alapige nyomán a kitűzött tárgyat. Itt is tanít. 171 ) De így is megtaláljuk mindenütt e prédikációkban a lutheri egyházjavítás minden nevezetesebb tantételét. Újra meg újra előkerül a tétel, hogy a cselekedetek nem igazítanak meg, hanem egyedül irgalmasságból üdvözít minket az Isten. 172 ) Sokat fogalkoztatja Stöckelt a törvény jelentőségének kérdése is. 173 ) A szakramentáriusokkal szemben szintén tisztázza Krisztus Isten jobbján való ülésének fogalmát: az Atya mindenható, és így a jobbján ülés az Atya mindenható és örök uralmában való megzavarhatatlan részvétel. 174 ) Úrvacsorai tanítása szigorúan lutheri. 175 ) Az egyetemes egyház szerinte ott van, ahol a Krisztusról való igét és az ő szentségeit használják, még ha csak a legkisebb része szent, akkor is az, mert bírja a megszentelő Szentlelket. 176 ) Teológiai álláspontját tekintve, rendületlenül ragaszkodott a wittenbergi reformációhoz. Bár félreismerhetetlen rajta Melanchthon iskolás rendszerességének hatása, mégis megmaradt a lutheri felfogás mellett. A bártfai, eperjesi egyházak állhatatos hűsége az Ágostai Hitvalláshoz ékesen tanúsítja, hogy Melanchthon szellemének uralma seholsem lehet elegendő magyarázata a svájci irányú tanításokhoz való fordulásnak. Bizonyára jó lutheri teológia van Stockei többi, alig hozzáférhető munkáiban is, nevezetesen a bártfai ifjúságnak szánt, kézirati Catechisis-ében és az 1561-ben Baselben megjelent művében: Annotationes locorum communium doctrinae christianae Philippi Melanchthonis? 11 ) Nagy kár, hogy az Antikrisztusról szóló műve bizonytalan sorsra jutott; azt sem tudjuk, megjelent-e nyomtatásban. 178 ) A Postilla ajánlásában közölt részből meg17 °) Formuilae tractandarum Sacrarum conoionum etc. Bártfa 1578. RMK II. 143. — Postilla etc. Bártfa 1596. RMK II. 260. 171 ) Erre igen jellemző a pünkösd ünnepére készült, a Szentlélekről szóló beszéde. Postilla 434a kk. 172 ) Pl. Postilla 28b, 30a, 45b kk 173 ) Pl. uott 27b. Uott 126b. 178 ) Uott 416b, 424b, 458b, 469a, 503a. 17e ) Uott 403b. 177 ) Utóbbi: RMK III. 483. Mindkettőt ismerteti Zoványi i. c Nem jutottam hozzá még Apophithegmata c. müvéhez sem, megjeleni 1570. RMK III. 607. 178 ) Opus de Antichristo. így említi Klein i. m. I. 190. A Postilla ajánlása (6) hosszan idéz S-től ,,dé primis Antesignanis sectae Sacramentariorum ex libello de Antichristo". Szilasi i. m. 31 1569-t tes7 e mű címe mellé. Másutt sehol sem találtam évjelölést.
