Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
V. A TANÍTVÁNYOK.
lélek aggodalom nélkül kitárul a szép természet tanításának befogadására. 163 ) Nevelői tevékenysége mellett egyházreformátori munkája is hatalmas volt. Bártfán ő valósította meg a reformációt, s általában az egész Felvidéken jelentkezett hatása. 164 ) Kiváló volt mint rendszeres teológus is. Sikeresen küzdött Lauterwald Mátyással, az eperjesiek osiandrista papjával és Strancarus-szal, az antitrinitárius irány egyik vezető alakjával. 165 ) Tőle való az ötvárosi Hitvallás (Gonfessio Pentapolitana). 166 ) Ez mind létrejötténél, mind tartalmánál fogva rokon az Ágostai Hitvallással. Mindkettőt a felsőség számonkérése hívta létre. 1549-ben az északkeletmagyarországi öt szabad királyi város ebben foglalta össze egyházi tanítását, s ezzel mutatta meg, hogy az újrakeresztelők és a szakramentáriusok tanításától távol áll, és az igaz, egyetemes keresztyén tanítást vallja. 167 ) Tartalma meg teljesen egyezik az Ágostai Hitvalláséval, aminthogy lényegében annak gondolatmenetét is követi. 168 ) A középpontban a megigazulásról szóló cikk áll: „És mivelhogy szükség volt az Isten Fiának az egész világnak bűneiért adattatni és megtörettetni, azt tanítjuk és hisszük, hogy az emberek semminemű magok erejével, sem cselekedetekkel, az Istent meg nem engesztelhetik, igazságot sem nyerhetnék, mely az Isten ítéleteiben megállhasson: hanem ingyen igazíttatnak meg, az ő érdemek nélkül, ha a bűnt megutálván, hisznek a Krisztusban, hogy egyetlenegy áldozatjával, mely a körösztfán lött, az Atya Isten megengeszteltetött mindeneknek, valakik e közbenjáróban való bizodalmokkal az Atyának irgalmasságához folyamodnak. Akiknek azért e hitök vagyon, ugyanazoknak bűnök bocsánatja vagyon, és igazaknak tartatnak." 169 ) Halála után kiadott prédikációi szintén teológiai 163 ) Vö. Szilasi i. m. 41. — Pukánszky i. m. 191. 1M ) Xylander: Fűit etiam primus ecclesiae et scholae Bariphensis a papatu reformátor. ETE 2, 425. — Bruckner, Ref. és ellenref a Szepességen 97. 165 ) Klein i. m. I. 187. j. — Pukánszky i. m. 182. 16e ) Nyomtatásban először 1613. RMK 1. 440. Újra kiadta Bruckner, id. Emlékkönyv 63kk. 167 ) Bruckner, id. Emlékkönyv 42kk. 168 ) Bruckner (Ref. és ellenref. a Szepességen 113k, Emlékkönyv 45) synergismust vél találni a 19. §-ban. De éppen az általa is kiemelt részek bizonyítják, hogy semmiképpen sincs Synergismus benne. Véleményem szerint az sem bizonyítható, hogy e hitvallás az abso lutiot a szentségek közé sorolja. Ilyen feltevésre a 11. § német szövege sem ad alapot. 169 ) Id. Emlékkönyv 88.
