Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
V. A TANÍTVÁNYOK.
gondjává az Isten félelmét teszi, „Istent pedig úgy féljük igazán, hogy igéjén elmélkedünk, és minden dolgunkat, tehát teljes életünket tanácsához szabjuk", és ebben az első törvényben benne van minden. 1 ") Egyébként tanítási rendszerében a humanista kor igényei érvényesültek. Főleg Melanchthon elveihez igazodott, de Sturm hatása alól sem vonta ki magát. 158 ) Iskolarendszere széles körben hatott. 159 ) Iskolatörténelmi jelentőségéhez tartozik az is, hogy az ő nevéhez fűződik a protestáns iskolai színjáték meghonosítása Bártfán. Ebben a tekintetben is kimutatható nála Luther gondolkodásának hatása. Szilasi Klára ide vágó tanulmányából kitűnik, hogy Luther fontosnak tartotta az iskolai előadásokat, az ő sürgetésére fejlődött ki a XVI. századi német irodalom egyik ága: a bibliai tárgyú dráma. 180 ) Tehát mintegy jelképi értelmet tulajdoníthatunk annak, hogy éppen Wittenbergben jelent meg Stockei német nyelven írt darabja: História von Susanna. 161 ) Vallásos lelkének szép megnyilatkozása e drámában az a részlet, melyben Zsuzsanna a gyönyörű természet láttán a teremtő Istent dicséri. Darumb wenn ich in Garten gehe Und mich darin mit Fleiss umbsehe, Wie schön all Ding wachsen daher, Bedenck' ich den Schepffer und seine Ehr'. Denn Himmel und Erd' und was er sunst Geschaffen hat durch seine kunst, Ist wie ein Buch von im geschrieben Und von Anfang her also blieben, Dass wir Menschen für Augen heften Und jn daraus erkennen theten. 162 ) A minden szépséget kedvelő Luther szelleme él e sorokban: A kegyelmes Isten bocsánatában megnyugodott 157 ) Uott: prima debet esse cura scholastieis, timor dei qui est initium sapientiae. Sic autem vere timetur Deus, cum verbum eius medilamur et ad huius consilium omnia nostra negotia, studia, consilia, mores, invocationem, vitám denique omnem gubernamus. — St. törvényeire 1. még Szeléngi i. m. 54kk. 158 ) Szelényi i. m. 49k, 206k. Vö. Stromp László, Praeceptor Germaniae. Prot. Sz. 1897. 31 lk. Uaz, Magyarország és Melanthon. Ösvény V—VIII. (1917—20.) 96. kül. 107. — L. még Szilasi i. m. 28. 159 ) Sz-úényi i. m. 50. Bruckner, A ref. és ellenref. tört. a Szepességen passim. 16 °) I. rn. lOkk. 181 j 1559-ben. RMK III. 471. Üjra kiadta Szilasi i. m. Vö. uott kül. 32kk. Pukánszky i. m. 189kk. 162 ^ Szilasi i. m. 67. 301—310. sor.
