Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
V. A TANÍTVÁNYOK.
4. Stockei Lénárt. A magyarországi neveléstörténelemnek e nagy alakja szintén Luther-tanítvány volt. Elsősorban ugyan Melanchthon a mestere, működésének gyökerei mégis Luther reformációjába nyúlnak vissza. S az, hogy szellemi művének teljes kifejtése nem is annyira ide, mint inkább Melanchthon magyarországi kapcsolatának tárgyalásába illenék, két okból is érthető. Stockei, jóllehet már 1530-ban Wittenbergben találjuk, a reformáció korának már a második nemzedékéhez tartozik, ö már úgyszólván az evangélikus keresztyénségben serdült föl. Amennyire ez hozzáférhető írásaiból megállapítható, nem volt szüksége arra, hogy lelki válságokat éljen át, hogy a római katolikus vallásban csalódva forduljon az evangéliumhoz. Készen kapta a hit- és egyházjavítás eredményeit. Továbbá pedig hajlandóságánál és tiszténél fogva tanítóember volt, nem gyülekezeti lelkész; csak másodsorban volt reformátor és igehirdető. Mint tanítónak természetesen inkább kellett Melanchthonhoz, a szelid tanítómesterhez hajolnia, mint a harcos prófétához, Lutherhez. Küzdelmes ifjúság után 160 ) az 1530—31. téli félévben iratkozott be a wittenbergi egyetemre. 151 ) Saját közlése szerint itt előbb három évet töltött. Majd Melanchthon jóV. 4. Xylander István feljegyzése a szepességi 24 királyi plébános társulatáriak jegyzőkönyvében (pag. 478). Közölve ETE 2, 425. — Klein Jah. Sam., Nachrichten stb., (lásd V. .2. alatt) I. 186kk. j. — Franki Vilmos, Réwai Ferencz nádori helytartó fiainak hazai és külföldi iskoláztatása. Pest 1873. — Uaz, A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. Bp 1873. kül. 70kk. — Eugen Abel, Unedierte Briefe von Luther, Melanchthon und Leonhard Stockei. Ungarische Revue. Bp 1887. 705. — Szinnyei, Magyar írók XIII. 61. — Daxer György, A külföldi iskolalátogatás hatása a hazai protestáns nevelésügy fejlődésére. Békéscsaba 1909. 5kk. — Szelényi Ödön, A magyar ev. iskolák története a reformációtól napjainkig. Pozsony 1917. passim. — Szilasi Klára, St. L. Zsuzsanna-drámája és a bártfai német iskolai színjáték a XVI. században. Bp 1918. — Bruckner Győző, A reformáció és ellenreformáció története a Szepességen. I. Bp 1922. passim. — Zoványi Jenő, Adatok St. L. irodalmi működéséhez. Theol. Szemle 1925. 168. — Pukánszky Béla, A magyarországi német irod. tört. Bp 1926. passim. — Bruckner Győző, A Confessio Augustana és magyarországi variánsai; e műben: Emlékkönyv az Ágostai Hitvallás négy százados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930. Kül. 42kk. — (A Stirodalomból sajnálatomra nem jutottam hozzá a következő művek hez: Schesaeus, Oratio describens históriám vitae praecipuam clarissimi viri Leonharti Stöckelii. Wittenberg 1563. RMK III. 523. Joh. Sam. Klein, L. Stoeckelius communis Ungariae praeceptor. Rinteln 1770. Szlávik Mátyás, L. St., Zeitschrift für Kirchengeschichte 1890.) 150 ) Szül. Bántfán 1510-ben. 1M ) AV 141a, 18. III. 814. Leonhardus Stockei Bardftnsis hungarus. — Hogy már 1530 őszén történt volna a beiratkozás, nem tudhatjuk.
