Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
V. A TANÍTVÁNYOK.
Luther írta: Isten gazdag kegyelméből mindenfelé hatalmasan világol a szent evangéliom, s ezáltal sok tévelygés, visszaélés megszűnt a Krisztus országában. A sátán azonban nem nyugszik, mindig új és új botránkozást támaszt. Ezért mi sem hallgathatunk, hanem szorgalmasan és derekasan tanítanunk kell az evangéliomot. Helyesli, hogy ez a szép zsoltár, melyet Egyed mester helyesen tanításunk főrészére, azaz a bűnbánatra és a bűnöknek Krisztusban való bocsánatára magyarázott, nyomtatásban kibocsáttassák, mint szintén egy része és segítsége igehirdetői hivatalunknak. 148 ) Fabert másik műve megírására a schwerini dómban őrzött ereklye: jáspiskőben tartott szent vér, indította. „Von dem falschen Blut und Abgott im Thum zu Schwerin/' 1533-ban jelent meg ugyancsak Wittenbergben. Faber ellenségei támadására felel benne. Általában ellenefordul a katolikus egyház babonáinak, a búcsújárásnak, szent- és ereklyetiszteletnek, búcsúknak és alapítványi miséknek, s általában mindennek, ami akadályozza az embert, hogy bizodalmát egyedül a Jézus Krisztusban megjelent isteni kegyelembe vesse. 144 ) Ehhez is Luther írt előszót: E könyvecskét az igaz Istennek és drága igéjének a dicséretére és a hazugságok atyjának gyalázatára bocsátotta ki. 145 ) Luther előszavaiból kiviláglik, hogy Faber felfogása teljesen egyezett tanítójáéval. E könyvek közelebbi vizsgálata azonban már nem tartozik e tanulmány feladatának körébe, minthogy Faber e munkák megjelenése után nem vett részt a magyar keresztyénség megújításában. Mindazonáltal Faber Egyed éppen igen alkalmas személy annak igazolására, hogy a magyarországi reformáció alakulásában milyen nagy jelentőségű volt a külföldiek vagy a külföldön élő magyarországiak levelezése a hazai gyülekezetekkel. Ezért értékes az a két levél, amelyet a besztercebányai városi levéltár Fabertől megőrzött. Liegnitzről 1541 február 27-én és Boroszlóból 1541 március 31-én írta e leveleket. 146 ) Utóbbi levele szerint csak úgy hajlandó Besztercebányára jönni, ha beleegyeznek a helytelen szokások megszüntetésébe. Valóságos tanítást ad benne az egyházról és az úrvacsoráról. Az igazi istentisztelet — írja — Isten igéjének tisztán hirdetésében és a 143 ) W 30/HI, 47 7k. "•) W 38, 128kk. — A RMK III. 305. és ennek nyomán Pukánszky i. magyar mű 176, 583 és id. német mű 178, 448 hibásan írja így: Thurm. Itt a schwerini dómról van szó. — W 38, 129k egy második, csekély eltérésű kiadást is jelez. — Ez a mű csak Németországban található, de több helyen, mint ahogy RMK jelzi. 145 W 38, 130k. 1W ) ETE 3, 532. 538.
