Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
V. A TANÍTVÁNYOK.
Amikor Körmöcöt elhagyni kényszerült, bizonyára akkor utazott ki Wittenbergbe. Az ottani egyetemre 1530 április 2-án iratkozott be mint magister és mint körmöci. 132 ) — A következő év októberében már Schwerinben lelkész. 133 ) Tehát neki is, mint Dévainak, alig volt módjában Luther előadásait hallgatni. Luther ugyanis Coburgból való hazatérése után csak rövid ideig folytatta az Énekek énekéről való magyarázatait, majd megint megszakította előadásait 1531 májusáig. 134 ) De Faber mégis közelebbi kapcsolatba került a reformátorral. Vele Íratott előszót két művéhez. Schwerinben is az ő ajánlására lett lelkész. Azonban az eddig is hánytvetett életű magisternek ez a hely se lett nyugalmas állomás. 1539 után Liegnitzen, Dessauban, újra Liegnitzen, végül Boizenburgban (Mecklenburg) működik 1558 elején történt haláláig. Mindenütt viszályai, kellemetlenségei támadnak. 135 ) Közben 1541-ben a besztercebányaiak lelkészüknek hívják, de sikertelenül. 136 ) Viszont 1549-ben, miután Liegnitzről másodszor is távozott, ő szeretett volna Selmecre, tehát haza kerülni, 137 ) de ajánlkozása végül is eredménytelen maradt. A wittenbergi egyházi férfiak ugyanis, jóllehet előbb melegen ajánlották a selmecieknek, 138 ) utóbb alapos megfontolásból megváltoztatták Faberre vonatkozó véleményüket és helyette Ampfner Farkast ajánlották. 1 Sfl ) Első műve: Der Psalm Miserere, deudsch ausgelegt. 1531-ben jelent meg Wittenbergben. 140 ) Amint címe is kifejezi, az 51-ik (akkori számítással 50.) zsoltár exegesise prózában. 141 ) Faber Luther szellemében mélységes gondolatokkal, szépen magyarázta a zsoltárt. 142 ) Előszavát 132 ) AV 138b, 3. Mgr. Egidius Faber Cremniccen. — Hogy hol szerezte a magisteri fokot, nem tudjuk. 133 ) W 30/111, 473. 134 ) Wiczián Dezső, Luther, mint professzor. Bp 1930. 13. 135 ) W 30/111, 472kk. 136 ) ETE 3, 532. 538. 137 ) ETE 5, 190. 138) MPrEtAt XI, 24: Bugenihagen, Melanchthon és Maior levele. 139) ÉTÉ 5> 224. (És tévedésből 227. is.) — Ampfner aztán valóban Selmecre került lelkésznek. ETE 5, 228. 1. j. — Melanchthon egyéb leveleiből is úgy látszik, hogy F. nem tudott kellő mérsékletet és bölcseséget tanúsítani prédikátori működésében. W 30/HI, 475k. 140 ) RMK III. 292. W 30/HI, 477 a RMK-tól eltérően 13 ismert példányt sorol fel. xtl ) Pukánszky látatlanban is alaptalanul írta e műről, hogy egyházi ének. Id. magyar mű 157. 582. — Id. német mű 159k óvatosabban zsoltárparaphrasisról szól, de F-t ennek alapján mégis énekköltőnek mondja. l42 ) E mű magyarországi könyvtárakban nem található. Kérésemre Urbán Ernő lelkész volt szíves a berlini példányt megtekinteni és a művet röviden jellemezni.
