Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
V. A TANÍTVÁNYOK.
3. Faber Egyed. Luther hazánkból való tanítványai között érdekes személy Faber Egyed. A magyar reformáció történetében kevés szerep jutott ugyan neki, mégis tanulságos vele foglalkoznunk. Hánytvetett élete jellemző a korra és tárgyunkra nézve sem érdektelen. 128 ) 1490 körül Körmöcön született. Ugyanott vagy Selmecen nevelkedett. 121 ') Budán tanult. Állítólag innen 1526-ban a török közeledése miatt Augs burgba menekült, 130 ) de ez aligha történt meg, mert a következő években Körmöcön működött mint prédikátor. Kresling János, Cordatus Konrád és Kesching Henrik után negyediknek őt említi Schaider Pál körmöci plébános, mint akikkel összetűzött. Azt panaszolja róla 1532-ben, hogy Faber neki elkeseredett vetélytársa volt, és hogy miatta vetették nyolc napra tömlöcbe, és hogy egy német nyelvű gúnyiratot is készített ellene ilyen címmel: „Schaider Pál, a Krisztus keresztjének ellensége ellen." 131 ) — verő pseudoparacletum ab Aquilone, unde pandetur omne maliim & c. quorsum tendat teneo. Scio Paulum habuisse doctorem Spiritumsanctum, sed eum de quo Paulus. 1. Ti. 4. Caeterum Romana sedes est aquilo iste, de quo omnis pestis pietatis et tot variegata impostorum genera prodierunt. Plures enim sunt species huius purpuratae meretricis, quam avium genera. Porro unus Lutherus homo, et pietate, et summa eruditione venerabilis, displicet vobis quod aliquatenus vestris vos depinxerit coloribus. Imo gratiae erant referendae homini, quod ad meliora sit vos hortatus. Argue sapientem diliget te, sed surdis canitur fabula, coniunctis omnibus viribus non potesitis unum illum prosternere, quem Deus Opt. Max. nobis ad annos Nestoreos conservet. Amen. Die Monache impie, huius doctrina (quod sugillas) quam consentiat Spirituisancto? quam unice quaerat glóriám Christi? quam eílicaciter condemnet vestram dootrinam? Nolite ante tempus eum iudicare, legite et intelligetis. — A ford. részben id. Révész 87k után. V. 3. Allgemeine Deutsche Biographie 6 (1877) 488. — Szinnyei, Magyar írók III. 7. — O. Clemen és O. Brenner bevezetése: W 30/111 (1910), 472kk. — Pukánszky Béla, A magyarországi német irodalom története. Bp 1926. passim. — Uaz, Geschichte des deutschen Schrifttums in Ungarn. I. Münster i/W. 1931. 159k. l28 ) A magyar irodalomban mindidáig tévesen adták életrajzát. Pukánszky id. német mű 159 jobb, mint az id. magyar mű 157, de a magyarországi emlékeket nem vette figyelembe. ^ 9 ) ETE 5, 191: F. magáról: weyl ich auch eyner ynn den pergstetten geboren und erzogen byn nemlich iynn Cremniez. MPrEtAt XI. 25: a wittenbergiek: herr Egidius Faber, geborn zu Cremnitz, der in seiner Jugent zu Schemnitz erzogen. 13 °) W 30/111, 472. 1S1 ) ETE 2,220. Schaider levele ugyan 1532. dec. 19. kelt, azonban F. körmöci működését mégis 1530 előttre kell tennünk, mivel semmiképpen sem valószínű, hogy 1530 áprilisában történt beiratkozása és 1531. évi schwerini lelkészkedése között itthon állásban volt. Még kevésbbé volt 1532-ben Schaider paptársa, ahogyan Zoványi, Ref. tört. 105, elmondja.
