Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)

V. A TANÍTVÁNYOK.

pítja meg. Amit pedig Kálvin hatásának tekint, az csak irodalmi és nem teológiai hatás. 5S ) Tehát Révész Imre reduktív, kizáró módszerével is el lehetett volna már jutni a történelmi valóság felismerésé­hez, hogy Dévai igenis Luther tanítványa s híve volt. De az ő megértéséhez 1517—1529—1531—1537/8 irányában vezet a természetes út. Még az önállóvá fejlődött reformáto­roknál is kutatnunk kell, hogy milyen viszonyban állottak Luther tanításával. Mennyivel inkább kellett volna Luther hatásának keresésével kezdeni a vizsgálatot a wittenbergi egyetemen járt és a magyar egyházjavítás első korszakába eső Dévainál! Luther hatásának kutatásában egyébként sem eléged­hetünk meg filológiai összehasonlító módszerrel. Dévainál is az a kérdés, hogy egyházjavítói tanításának szelleme egyezik-e Lutheréval. Ha pedig erre a kérdésre keresünk feleletet, akkor még arra sem jut alkalom, hogy Melan­chthon hatásának jelöljünk ki nagy teret Dévai tanítá­sában. Dévai teljességgel nem művelte magát egyoldalúlag. Látnivalóan sokat tanult. 59 ) Jellemzően megfigyelhető ez nála olyan vonatkozásban is, amely teológiai szempontból közömbös. Többszörösen bizonyságát adta nyelvészkedő hajlamának, legismertebben magyar helyesírási reform­kísérletével, de elszórtan található szószármaztató fejtege­téseivel is, például az infernus magyarázatával, 60 ) a poeni­tentia szónak a pone tenendo kifejezésből 61 ) és a misé-nek a zsidó nyelvből származtatásával. 62 ) Bár nyelvészkedésével téves utakon járt, jóhiszemű igyekezetével megmutatta, hogy mindenütt és mindenfélét tanul, ha reformátori mun­kájában hasznát veheti. Tehát annál az oknál fogva, hogy nem másolta le Luther könyveit, hanem önálló formában végezte refor­B8 ) ///. Révész 166kk. — A 172. lapon messzemenő következte­tést von le abból, hogy az Orthographiában a Miatyánknak nincs doxologiája, a nagy kátéban pedig van. Pedig óvatosságra kell intenie a ténynek, hogy az Orthographiát csak „újonnan megigazít­tatott" kiadásában ismerjük. Erre már id. Révész is figyelmeztetett, 105. j. • 1 I 5B ) Hogy doctor is volt-e, nem tudjuk. Vö. Peregi Albert leve­lét, ETE 3, 248; Rabus * 6 ) j-ben i. m. 1572-i kiadás. 2. rész. 564. 60 ) Disputatio b. Káté 67kk. Ifj. Révész 166kk. 81 ) Disputatio 1. Érdekes összevetni, hogy miként küzködik Luther is 1518-ban — ugyancsak a poenitentia fogalmának megtisz­títása érdekében — a szó helyes értelméért. W 1, 525k. 530. L. Művei 1, 35k. 42. :':'!'! 1 1 1 6S ) Káté 104. ///. Révész 33. 3. j.

Next

/
Thumbnails
Contents