Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
V. A TANÍTVÁNYOK.
való magyarázatja. 52 ) Nem kérdés-felelet alakjában, de szintén a szokásos kátéanyagot adja. Egyszerű kifejezésekkel, a nehézkes, tudományos fejtegetések mellőzésével nyújtja a legszükségesebb ismereteket az üdvösség útjára. E műveknek tartalmi ismertetését és elemzését ifjabb Révész Imre 1914—15-ben már elvégezte. Az ő összehasonlító munkáját legfeljebb csak itt-ott pótolhatjuk. 63 ) De Révész Imrét eredményei összefoglalásának fogalmazásában igen nagy mértékben korlátozták a korábbi felfogások, melyek szerint Dévai helvét irányú, Zwingli híve, kálvinista, a magyarországi kálvinizmus megalapítója volt. 84 ) Ugyanis az összehasonlítások eredményeképpen mintegy visszafelé haladva jut el ahhoz a megállapításhoz, hogy Dévai mégis csak lutheribb, mint eddig vélték. Előbb még azt mondja: „... az a nagy tanító, akit Dévay a ker. hit és a ker. élet valamennyi sarkalatos tankérdésében legfőbb tekintélyként követett, Melanchthon Fülöp volt..." 66 ) Majd pedig, miután kifejtette, hogy a hitfogalom, a megigazulás, a törvény, az úrvacsora tanításában közelebb áll Lutherhez, mint Melanchthonhoz, — a predestináció kérdésében szerinte mindkét mestere tanítását előadja, 56 ) — elismeri, hogy „mesterének . .. egyáltalában nem szolgai másolója: több pontban szerencsésen érvényesíteni tudja vele szemben önállóságát, mégpedig éppen az eredeti lutheri gondolat és érdek javára." 57 ) A német-svájci reformátorok hatását csak a lelkek halál után való állapotának kérdésében, a Krisztus pokolra szállásának magyarázatában, a szentek tisztelete ellen való erős vitázásában álla52 ) RMK I. 353. Ezentúl: Káté. A hasonmáskiadás alapjául szolgáló 4-rétű kiadáson kívül volt egy 8-rétű is. Az utóbbiból csak töredék ismeretes. Hajnóczy Iván közi. Magyar Könyvszemle 1925. 145kk. 53 ) Pl. Disputatio c3-hoz: W 10/1/1, 585kk. Disp. d4-hez (Krisztus Isten jobbján): W 26, 318, lkk; L. Művei 5, 104. 5 ») Vö. ///. Révész 15kk. M ) Uott 155. 56 ) Uott 163: „Hogy Dévayt a Luther merev praedestinatiotana megragadta, de teljesen ki nem elégítette, azt láttuk abból, hogy idevonatkozó két írásában szinte minden egyeztetés nélkül illeszti a Luther megoldási kísérlete után — a Melanchthonét." Ebből a valóság az, hogy Révész az említett helyeken (i. m. 103kk. és 121k) a praedestinatio tanításához parallelül felveszi és idézi a De servo arbitrio egy részletét, továbbá Melanchthon 1535-i Loci-jának egy darabját. De D. fejtegetéseiben nincs semmiféle törés. Melanchthon id. művének irodalmi hatásáról pedig csak esetleg lehet szó, úgy, ha feltesszük, hogy ezt a részt D. odakint Németországban írta. Azonban itt is kifejezetten a baráttal vitázik. Tehát már Sárvárt szándékában lehetett így írni. Sőt valószínűleg már itthon megírta úgy, ahogy itt találjuk. ° 7 ) ///'. Révész 165.
