Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
V. A TANÍTVÁNYOK.
veszi pártfogásába. 1534-től fogva a Sárvár melletti Újszigeten működik mint tanító. 4 ) Újszigeti munkálkodásának terméke az 1539-ben megjelent Magyar-latin nyelvtana 5 ) és 1541-ben megjelent újszövetségfordítása. 6 ) 1542— 1543-ban Bécsben jár, beiratkozik az egyetemre. Onnan ugyan hazatér, de 1544-től kezdve ismét ott találjuk, most már mint professzort. 7 ) Előbb hébert, majd görögöt, aztán történelmet tanít. Már ez is arra mutat, hogy teljes békességben nem működhetik. A király által adományozott bir tokán is kárt és üldözést szenved. 8 ) 1552 után sorsáról nem tudunk bizonyosat. 9 ) E töredékes és vázlatos életrajz is jellemzi hányatott sorsát. Különösen jellemző bécsi tanárkodása. Főleg emiatt tart a vita mindmáig, vájjon a reformáció hívei közé lehet-e soroznunk, vagy pedig a humanista katolikusokhoz kell számítanunk. A kétféle nézet érveit felsorakoztatni érdekes volna ugyan, de a XVI. század szellemének ismerete mellett felesleges. 10 ) Annyi bizonyos, hogy Sylvester János nem volt reformátor olyan értelemben, amilyenben például Dévai és Ozorai voltak. A régi kegyesség ferdeségeit bíráló megjegyzéseit is óvatosan kell fogadni, mert például a rózsafüzérről írt sorai Erasmus tollából is kikerülhettek volna. 11 ) Az 1541-ben Nádasdyhoz írt levelének egyik kifejezése: „szentséges atyánk, Pál pápa bullája" 12 ) egyenesen amellett szól, hogy jó katolikus volt. így tehát be kellene érnünk azzal, hogy őt a humanista reformismus egyik jeles képviselőjének mondjuk. Azonban míg az erasmusi szellemű humanizmus keresztyénsége úgynevezett szinopszista keresztyénség, kegyessége a „jézusi erkölcs" élése, és nincsen érzéke a Krisztusban való hit páli tanítása iránt, addig Sylvester a lutheri hitjavítás által érvényre juttatott páli tanítást magáévá tette. Újszövetségfordításában a Rómabeliekhez írt levél *) Payr, E. S. J. i. m. llkk. Bizonyító adatok híján nem tartom valószínűnek, hogy az e vidéken való működését megszakítva külföldre távozott volna, családját is itthon hagyván. — Szinnyei i. m. szerint 1532-ben ismét Krakkóban van; nem tudom, minek alapján mondja ezt, de ez még homályban levő éveire vonatkozik. Miután azonban 1534-ben viszonylag megnyugodhatott, miért íiagyta volna el helyét, végleg nem tudom. — Pintér i. m. 70. nem használta fel a 3 ) j-ben idézett eredményt. 5 ) RMK I. 14. 6 ) RMK I. 15. 7 ) ETE 1, 542. 4, 239. 8 ) Payr, E. S. J. 31k. 9 ) Hajnóci i. c. Bruckner i. c. Pintér i. m. 71. 10 ) Révész i. m. 42kk. ") ETE 4, 553. Payr, Dunántúli ev. egyh. ker. tört. 693. 793. Vö. Zoványi, Ref. tört. 116. 2. j. 12 ) ETE 3, 545: de bulla sanctissimi patris nostri Pauli papae.
