Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.
I. RÉSZ. A liturgia kialakulása és története - 10. §. Luther és a reformáció jelentősége az egyház istentiszteleti életére
94 A liturgikus kifejezési formák között legerősebb tényezője a Deutsche Messe-nek az evangélikus egyházi népdal, amelyet helytelenül szoktak korálnak nevezni. Azzal, hogy Luther a mise szerves részévé tette a gyülekezet anyanyelvű énekét, kibeszélhetetlenül nagy szolgálatot tett az egyháznak, mert lehetővé tette a hívek aktivitását az istentiszteleti életben. — Luther himnológiai alkotásai és a reformáció századának (ideértve természetesen a XVII. század igazhitű alkotásait, pl. Gerhardt Pál énekeit is!) evangélikus egyházi énekei az egyetemes keresztyénség örök értékei. Az evangélikus egyházi népénekkel zenei tekintetben is olyan értékkel gazdagította Luther az egyház liturgiáját, amely semmiben se marad — akár a tartalom mélységes gazdaságát, akár pedig a kifejezésbeli forma szent jellegét nézzük! — a régi gregoriánus liturgikus élet szépsége mögött, sőt vele egyenrangú tényezőnek bizonyult. 30 5) A Deutsche Messe — ha szegényebb köntösben is, mint a Formula Missae liturgiája, de a nép nyelvén szolgál a kegyelmi eszközökkel egyházát építő Úrnak: a verbum et sacramentum itt is elválaszthatatlan egymástól! — liturgiája tehát minden rész-szerint-valóság ellenére ugyancsak méltán viseli az evangélikus nevet. Nagy tévedés volna azt gondolnunk, hogy a (lutheri) reformáció liturgikus jelentőségét eléggé megismertük és felfogtuk, ha ismerjük a reformátornak a liturgia terén közvetlenül végzett munkáját. Luther hatása és a reformáció liturgikus alkotó-ereje közvetve — sokszor még a külső, formális hatások hiányzása esetén is — egészen nyilvánvaló módon fellelhető a reformáció történeti szülőföldjének, Németországnak a XVI. századból való sajátságos alkotásaiban, az ú. n. „Kirchenordnung"-okban, de semmivel se kisebb jelentőségűek azok a liturgiák sem, amelyeket a — Luther hittapasztalata révén közkinccsé lett tiszta evangéliumot elfogadó és anyaszentegyházunk igaz hitében szakadatlan folytonossággal megálló -— többi európai nemzet és nép körében hozott létre a reformáció. A különböző német Kirchenordnung-ok" 0 6) egyházi 30 5) Az evangélikus egyházi népdal részletes ismertetését lásd Koch: Geschichte des Kirchenliedes und des Kirchengesanges c. müvében, ahol a III. kötettől kezdve a lutheri reformáció idevonatkozó alkotásainak teljes anyagát közli. — Luther első nyolc éneke 1524-ben jelent meg; 1524—1527 a legértékesebb korszak a reformátor énekköltői működésében. 30 0) A Kirchenordnung-ok természetesen nemcsak a főistentisztelet liturgiáját foglalják magukban, hanem valamennyi szent szertartásnak a rendjét is, tehát az egész liturgikus életet felölelő agenda
