Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.

I. RÉSZ. A liturgia kialakulása és története - 10. §. Luther és a reformáció jelentősége az egyház istentiszteleti életére

95 rendtartások — amelyek mintegy 180 liturgiát foglalnak magukban a sok önálló állam és város egyházi újjászerve­zésének megfelelően — annak a sajnálatos ténynek köszön­hetik létrejöttüket, hogy a püspökök legnagyobb része nem fogadta el az evangéliumot, sőt 1530 táján többé-kevésbbé nyiltan is ellenszegült a reformációnak és Krisztus igéje helyeit tévelygő emberi szóra hallgatva: — elszakadt az egy­háztól. Érdekes és tanulságos volna most sorra venni ezeket az egyes Kirchenordnü/ig-okban foglalt nevezetesebb evan­gélikus mise-rendeket és megállapítani, hogy melyek mutat­ják részben a Formula Missae liturgiájának, részben pedig a Deutsche Messe-nek a hatásait és melyek keletkeztek tőlük függetlenül, de ez a vállalkozás messzire meghaladná tanul­mányunk kereteit. Meg kell elégednünk azzal, hogy tárgyunk összefüggésében megemlítjük a legjelentősebbeket és esetleg egy-egy szóval kiemeljük legjellegzetesebb vonásukat. 30 7) Némi hasonlóságot mutat a Formula Missae-ve 1 a po­rosz hercegség 1525-bői való egyházi rendtartásának evan­gélikus miserendje, 30 8) amelyben még nagy szerep jut a latin nvelvü mise-énekeknek. Egészen latin a koburg-i mise, 30 9) amely egyébként is (pl. a megtisztított mise-kánon megtar­tásával) erősen konzervatív jellegű. A német nyelvű misék élén lehetetlen meg nem említe­nünk a sajnálatos módon hírhedtté vált Mlinzer Tamás gaz­dag liturgikus munkásságát, amelynek az volt a célja, hogv az egész egyházi év minden vasárnapját és ünnepnapját el­lássa német evangélikus miserenddel. 31 0) 1523-ból való ez az van mindegyik rendtartásban az ugyancsak becses egyházjogi anyag mellett. — Az „agenda" szó használatát lásd Rietschel i. m. I : 422. o. A német egyházi rendtartásokat összegyűjtötte, feldolgozta és kiadta Richter: Die evangelischen Kirchenordnungen des 16. Jahr­hunderts c. kétkötetes müvében. Még teljesebb és pontosabb gyűjteménye ennek a gazdag egyház­jogi és liturgikus irodalomnak Sehling: Die evangelischen Kirchen­ordnungen des 16. Jahrhunderts c. ötkötetes műve. 30 7) Németország délnyugati része igen korán káros idegen be­folyás (zwinglianismus) hatása alá kerül és liturgikus élete csaknem teljesen elszakad az egyház megszentelt tradíciójában megőrzött isten­tiszteleti rendtől. Ennek a területnek ..más szellemű" istentiszteleti rend­tartásait tehát a következőkben figyelmen kívül kell hagynunk. 30 8) Richer i. m. 1:28 és köv. o.; Sehling i. m. IV : 32 és köv. o. — A praefatio is és az úrvacsorai intelem is megvan benne. — V. ö. Fendt i. m. 132—133. o. 30 9) Ez a liturgia 1524-bői való. Szövegét lásd Sehling i. m. 1:542 és köv. o. — A sanctus — a hosanna-val és a benedictus-szal együtt — a rendes helyén, közvetlenül a praefatio után következik. — A cele­bráns-pap akkor is él a szentséggel, ha kommunikánsok nincsenek. — V. ö. Fendt i. m. 167. o. 3 1°) Sehling i. m. I : 472—507. o. — Münzer liturgikus munkássá­gának a jelentőségét helyesen értékeli Brilioth i. m. 187—188. o.

Next

/
Thumbnails
Contents