Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.
I. RÉSZ. A liturgia kialakulása és története - 10. §. Luther és a reformáció jelentősége az egyház istentiszteleti életére
92 vetkezik a prédikáció a kérdéses ünnepnap evangéliuma alapján. 29 7) — A Deutsche Messe-ben tehát állandósul a prédikáció és ebben a tekintetben a német mise példaképe lesz a legtöbb későbbi evangélikus istentiszteleti rendnek. 9. A prédikáció után a Mi Atyánk parafrasis-a következett, 29 8) majd 10. az ú. n. úrvacsorai intelem, 29 9) amely közvetlenül rávezetett 11. a szereztetési igék-re. 3 0°) 12. Az elevatio-1 itt is 2B 7) A prédikációval kapcsolatban megjegyzi Luther, hogy a tévelygések elkerülése végett „es were das beste, das man verordnete, die postillen des tages ... aus dem buch dem folck für zu lesen". — Clemen i. m. 40. o. —- íme Luther még ebben a kimondottan pedagógiai, illetve misszionáló céllal készített mise-rendben sem teszi a prédikációt — amely a Deutsche Messe-ben állandó helyet nyer — a teljes evangélikus liturgia főtényezőjévé, még kevésbbé a keresztyén istentisztelet egyeduralkodó hatalmává. 2B 8) Clemen i. m. 41. o. — Már a középkorban is használatos volt —• a misén kívül —• a Mi Atyánk parafrasis-a, Luther a misében is helyet adott neki. — V. ö. Brilioth i. m. 202. o. 28 9) „Zum andern vermane ich euch ynn Christo, das yhr mit rechtem glauben des testamenls Christi warnehmet und allermeist die wort, darynnen uns Christus seyn leyb und blut zur Vergebung schenckt, ym hertzen feste fasset, das yhr gedenckt und danckt der grundlosen liebe, die er vns bewysen hat, da er uns durch seyn blut von gots zorn, sund, todt und helle erloset hat, und darauf!" eusserlich das brod und weyn, das ist seynen leyb und blut, zur Sicherung und pfand zu euch nemet". — Clemen i. m. 41. o. és W. XIX : 96. o. — Megállapítható, hogy az oltári szentség tartalmi gazdagságából vajmi kevés jut itt kifejezésre. — Sokkal mélyebb pl. a nürnbergi Döber András (kórházi káplán) 1525-ből való német miséjének a szereztetési igéket körülvevő exhortatiója, amelyben a testamentum- (commemoratio-) gondolat mellett a míjsterium, illetve communio is erőteljes hangsúlyozást nyer az eucharistikus öröm átcsillanásával együtt. Lásd Fendt i. m. 163. o. — Kár, hogy Luther német miséjében ez az úrvacsorai intelem a praefatio helyébe került és így a liturgia szegényedését vonta maga után. Éppen ezért a legtöbb egyházi rendtartás liturgiája ebben a vonatkozásban nem követhette a Deusche Messe-1. 30 0) A consecratio-1 „ampt und dermunge"-nek, vagyis a tulajdonképeni misének nevezi a reformátor. Clemen i. m. 42. o. Ugyanitt megjegyzi Luther, hogy megfelelőbbnek tartaná az ostya consecratio ja után azonnal a szent test élvezését, illetve kiosztását és csak ennek megtörténte után következnék a kehely consecratiója, illetve a szent vér élvezése. Minthogy a szereztetési igéket hangosan énekelnie kell a papnak — római praxis szerint pedig csak csendben imádkozta az áldozó-pap •—, Luther mindjárt közli a verba testamenti ének-dallamát is, amely a Mi Atyánk melódiájához hasonlít. — Általában az egész reformáló munka során nagy gondot fordít Luther a mise zenei részének, melódiáinak megalkotására, kidolgozására. Célja: a német nyelv és az ősi egyházi hangnemek különféle dallamai közt a (belső és külső) harmónia megteremtése. „Ich wolt heute gerne eyne deutsche Messe haben, ich gehe auch damit umbe. Aber ich wolt ja gerne, das sie eyne rechte deutsche art hette. Denn das man den latinischen text verdolmetscht und latinischen don odder noten behellt las ich geschehen, aber es laut nicht ertig noch rechtschaffen. Es muss beyde
