Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.
I. RÉSZ. A liturgia kialakulása és története - 10. §. Luther és a reformáció jelentősége az egyház istentiszteleti életére
91 Egyébként a Deutsche Messe előszavában Luther csaknem teljesen a pedagógiai, illetve misszionáló szempontot érvényesíti. A német mise: „ist eyne öffentliche reytzung zum glauben und zum Christenthum" — mondja a reformátor. 2 Í'°) A Deutsche Messe liturgikus rendje a következő: 1. Az egész praeparcitio ad missam elmarad és az istentisztelet az introitus-zsoltár éneklésével kezdődik. 29 1) 2. Háromszoros Kyrie eleison, ugyancsak in tono I., mint az introitus. 29 2) 3. Salutatio és coZ/ecía-imádság. 29 3) 4. Epistola. 5. A graduale és halleluja helyett „singet man eyn cleudsch lied: „Nun bitten wyr den heyligen geyst", odder sonst eyns, und das mit dem gantzen Chor". 29 4) 6. Evangelium, amelyet a pap — miként az epistolát is — a nép felé fordulva énekel. 20 5) 7. A Nicaenum helyett annak német fordítását énekli az egész templomi gyülekezet: „Wyr glauben all an eynen gott , . .". 20 0) 8. A credo után a szószékre megy a pap és kö 2fl 0) Clemen i. m. 36. o. — V. ö. W. XIX : 74. — A Deutsche Messenek a liturgiára, általában az istentiszteleti életre vonatkozó zavaros, sőt egymásnak ellentmondó nézetei közt szerepel az a — bizonyos körökben szívesen hangoztatott — kijelentés is, hogy az igazán keresztyéneknek nincs szükségük meghatározott szertartások szerint történő istentiszteletre: „wyr stellen solche ordnunge gar nicht umb der willen, die bereyt Christen sind, denn die bedurften der dinge keyns, ... sie haben yhren Gottis dienst ym geyst". — Clemen i. m. 35. o. — Lehetetlen észre nem vennünk Luther szavainak ironikus színezetét. A reformátor önmagát nem számítja az ilyen tökéletes keresztyének közé, —• harmadik személyben beszél róluk. Luther magát azok közé számítja, akik még nem keresztyének, akiknek szükségünk van arra, hogy éppen az egyház kegyelmi életében keresztyénekké legyünk, — „umb unser willen" van az egyház liturgiája! 29 1) Az introitus-1 a pap és az énekkar énekli. A psalmodia helyébe léphet azonban a nép vallásos éneke: „eyn geystlich lied". — Clemen i. m. 40. o. 2Ö 2) Az a körülmény, hogy Luther a Deutsche Messe-ben nem említi külön a glória in excelsis-1, még nem jelenti, hogy a kyrie után ne következett volna nyomban a nagy doxologia. V. ö. Fendt i. m. 188. o. 28 3) A német mise bevezetésében még azt mondja a reformátor, hogy „ynn der rechten Messe unter eyttel Christen musté der altár nicht so bleyben und der priester sich ymer zum volck keren, wie on zweyffel Christus ym abendmal gethan hat". — Clemen i. m, 40. o. — Most pedig jól a lelkére köti a papnak: „.. . die Collecten (sol er singen) mit dem angesicht zum altar gekeret". — u. o. — Isten szent oltárai nem azért állnak templomainkban, hogy örökösen hátat fordítsanak neki az oltár szolgái és a népnek prelegálják az Istennek szóló imádságokat! 2fl 4) Clemen i. m. 40. o. Az énekkar és a nép együtt énekli ezeket a de tempore-jellegű graduál-énekeket. V. ö. Brilioth i. m. 201. o. 2fl ö) Az evangéliumot in quinto tono, az epistolát pedig in octavo tono énekelteti a pappal Luther, megadva a szükséges útbaigazításokat. — Clemen i. m. 40. o. 2 6°) Clemen i. m. 40. o.
