Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.
I. RÉSZ. A liturgia kialakulása és története - 10. §. Luther és a reformáció jelentősége az egyház istentiszteleti életére
81 docentes". 24 5) A XXIV. cikkben pedig öntudatosan visszautasítja Róma hamis vádaskodásait: „Falso accusantur ecclesiae nostrae, quod missam aboleant. Retinetur enim missa apud nos et summa reverentia celebratur. Servantur et usitatae ceremoniae fere omnes. . . Hic cuitus delectat Deum, talis usus sacramenti alit pietatem erga Deum. Itaque non videntur apud adversarios missae maiore religione fieri quam apud nos". 24 6) A misével űzött római visszaélések helyébe az evangélium híveinél éppen a misének helyes használata lépett: a mise lényege újra a communio lett. 24 7) Az Apologici (1530) egyrészt a legnyomatékosabban hangsúlyozza a lutheri reformációnak az Úrvacsora szentségére, illetve a misére vonatkozó tanításában az ősi egyházzal való egységét, sőt a középkori (mind a római, mind pedig a görög) rítussal való megegyezését, amelyet még az ellenfél is kénytelen elismerni: „Decimus articulus (sc. Conf. Aug.) approbatus est, in quo confitemur nos sentire, quod in coena Domini vere et substantialiter adsint corpus et sanguis Christi et vere exhibeantur cum i 1 Iis rebus, quae videntur, pane et vino, his qui sacramentum accipiunt. Ilanc sententiam constanter defendimus ... Et comperimus non tantum romanam ecclesiam affirmare corporalem praesentiam Christi, sed idem et nunc sentire et olim sentisse graecam ecclesiam. Id enim testatur canon missae apud illos, in quo aperte orat sacerdos, ut mutato pane ipsum corpus Christi fiat. Et Vulgarius, scriptor ut nobis videtur non stultus, diserte inquit, panem non tantum figurám esse, sed vere in carnem mutari . . . Haec recitavimus, ... ut clarius etiam perspicerent, quicunque ista legent, nos defendere receptam in tota ecclesia sententiam, quod in coena Domini vere et substantialiter adsint corpus et sanguis Christi et vere exhi2* 5) Conf. Aug. X : 1—2; Symb. 41. o. — V. ö. XXII : 1. és köv., ahol hitvalló őseink a két szín alatti úrvacsora-osztásnak a nép számára való visszaállításával is az ősi egyházzal való megegyezésüket bizonyítják. 4 e) Conf. Aug. XXIV : 1—2, 8—9; Symb. 51. o. — Figyelemre méltó az egész hitvallásban a transsubstantiatio-dogmával való polemizálásnak teljes hiányzása. 24 7) Conf. Aug. XXIV : 34, — „Quum autem missa sit talis communicatio sacramenti, servatur apud nos una communis missa singulis feriis atque aliis etiam diebus, si qui sacramenlo velint uti, ubi porrigitur sacramentum his, qui petunt". — Symb. 53. o. — Az osztatlan egyházzal, az ősi keresztyénséggel való lelki kapcsolatot éppen a lutheri reformáció mise-praxisa állítja helyre a római tévelygés után: „Postquam igitur missa apud nos habet exemplum ecclesiae, ex scriptura et patribus, coníidimus improbari eam non posse. ..". — Conf. Aug. XXIV : 40; Symb. 53. o. Jánossy : Az evang. liturgia. 6
