Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.
Bevezetés - 2. §. A liturgia szó eredete; a liturgia jelentése
7 maradt meg a nyugati keresztyénségnek a reformációt el nem fogadó része és Róma hívei ezt a kifejezést használják általánosan mind a mai napig. Ugyancsak ilyen értelemben őrizte meg a „missa" szót a főistentiszteletnek neveként a reformáció után is — Luthernek és hitvallásainknak a példáját követve — keresztyén evangélikus anyaszentegyházunk a földkerekség sok-sok országában, az evangélikus nemzetek vallásos életében. Az eddigiek alapján ismételten hangsúlyozzuk, hogy eredeti keresztyén egyházi szóhasználat szeriül a liturgia az egész istentiszteletet jelenti és éppen ezért ennek a szónak olyan használata, amint azt nálunk: a magyar egyházi életben jóformán mindenfelé tapasztalhatjuk, amikor ú. n. „liturgikus istentiszteletiről beszélnek, — helytelen. Jóllehet másrészt pedig közönséges felfogás szerint liturgián „csak" az istentisztelet „állandó", vagy mint mondani szokták: „kötött" elemeit, illetve az egyes szent szertartásoknak hasonló természetű részeit érti a jelenlegi magyar evangélikus szóhasználat, — mi — ragaszkodva a liturgia szónak már az ősi egyházban kialakult helyes jelentéséhez — az egész, a teljes istentiszteletet tekintjük és nevezzük liturgiának. A liturgia olyan régi, mint maga az anyaszentegyház és az egyház élete legbensőbb tartalma szerint liturgikus élet, amelynek középpontjában kezdettől fogva az Üdvözítő Jézus áll. így van ez nyomban a feltámadás után (Lukács evang. XXIV : 30), — így van ez a mennybemenetel után (Ap. Csel. 1:14) és így van ez a Szentlélek kitöltése után (Ap. Csel. II : 42) az apostoli gyülekezetben. Éppen ezért méltán foglalja össze az Ágostai Hitvallás az egyház életének sajátos tartalmát így: „evangelium docere et sacramenta administrare". 5) Ugyanilyen értelemben szól a reformátor is, amikor a torgaui templom-szentelési beszédben úgy határozza meg a templomnak, az istentiszteleti életnek és így a liturgiának az értelmét, hivatását és célját, hogy benne Isten, a mi szerető Atyánk fordul hozzánk és cselekszik velünk a kegyelem szent eszközeivel, mi pedig éppen és egyedül ezen az alapon fordulhatunk hozzá imádságunkkal és magasztalásunkkal. 6) A liturgia minden részében a megváltás himnusa zeng és az inkarnáció csodáját hirdeti: És az Ige testté lett és G) Conf. Aug. VIT : 1; Symb. 40. f l) ,,. . . út nihil in ea fiat, quam ul ipse nobiscum loquatur per Verbum et nos per orationem et Lobgesang." XV. XLIX : 588.
