Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.
I. RÉSZ. A liturgia kialakulása és története - 9. §. A liturgia keleti (görög) és nyugati (latin) típusai a középkorban
61 nyerte. 17 S) Kelet liturgiáival szemben szinte a másik szélsőségbe esik ez a liturgia a de tempore elv érvényesítésében: a Sacramentarium Leonianum 267 különböző praefatioimádságot őrzött meg számunkra. 17 9) Az I. Gelasius (j 496) nevéhez fűződő Sacramentarium Gelasianum-nak vajmi kevés köze van Gelasius pápa személyéhez. Minden valószínűség szerint a VII. századból származik, még pedig frank földön bizonyítja a római lélek liturgikus hódító erejét. 18 0) A Sacramentarium Gregorianum (I. Gergely f 604) alapját az a mise-könyv képezte, amelyet I. Hadrianus 791-ben küldött Rómából Nagy Károlynak és amellyel megpecsételődött a gallikán liturgia sorsa. A Sacramentarium Gregorianum-ban foglalt liturgia képezte a frank istentiszteleti élet reformjának az alapját és normáját és ez a sacramentarium lett a ma is élő római mise gerincévé, amelynek legjellegzetesebb részét, az ú. n. canon missae alkotja. 18 1) Nem szükséges a Nagy Károly utáni időn keresztül is végigkísérnünk a római mise történetét, — sem alaki, sem 17 8) Duchenese i. m. 132. és köv. o. 17 0)Brilioth i. m. 126. o. — A keleti liturgiák egyhangúsága és a nyugati provinciális liturgiák túlzásba vitt, szélsőséges változatossága között Rómának kellett megtalálnia a helyes középutat és ennek a célnak az elérése nem kis munkát jelentett az egyház liturgikus oekonomiájában. — A mise állandó részeit a minimumra korlátozni, — ez a törekvés jellemezte különösen a gallikán liturgia hatásának kitett részét az egyházi életnek. A gallikán liturgia állandó részei végül már csak a kyrie, glória, sanctus, verba testamenti voltak. Ilyen körülmények között a belső erőn kívül idő kellett ahhoz, amíg elérhette a római liturgia, hogy változó részei az introitus, collecta, a kettős lectio, graduale a halleluja-val (illetve helyette a tractus), offertorium, secreta, communio és postcommunio lettek. —• Lásd idevonatkozóan még Rietschel i. m. I :312. és köv. o. 18 0) A VIII. században már széles körben ismerik és használják a S. Gelasianum liturgikus darabjait. Gallikán kapcsolatát igazolja az a körülmény is, hogy a Sacramentarium Gelasianum ugyancsak ismeri a semmiképen sem római eredetű litániákat. V. ö. Wilson: The Gelasian Sacramentary magyarázatos kiadásában a liturgia szövegét a 22. és köv. o. 18 1) A canon-missae-1 a római liturgiának az a része alkotja, amely imádság-complexumával a praefatio után rávezet a szereztetési igékre és amelyben lehetőleg minden a materiális áldozat gondolatának a szolgálatában áll. A canon missae a S. Gregorianumnak kétségtelenül Nagy Gergelytől származó részei közé tartozik és változatlanul megmaradt a Tridentinum (1545) lényegtelen liturgikus módosításain keresztül is mind a mai napig. A Sacramentarium Gregorianum-ot egyszerűség és tömörség jellemzi, ez nyilatkozik meg abban a tényben is, hogy a S. Leonianum 267 praefatio-imádságából csak tizet hagy meg. Tudjuk, hogy a nyomdokán kiépülő teljes római liturgia is csak 11 ünnepi praefatiót ismer. V. ö. fírilioth i. m. 130—131. o.
