Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.
I. RÉSZ. A liturgia kialakulása és története - 9. §. A liturgia keleti (görög) és nyugati (latin) típusai a középkorban
59 tanulhat a keleti keresztyénség tipikus liturgiájából az ú. 11. Chrysostomus-\iturgiáhó\. Az anyaszentegyház életéből két milleniumot átölelő C/iri/msfomus-liturgia bensőséges lelkülete minket is figyelmeztet, hogy csakis a tiszta keresztyén scicramentalismus liturgikus vallásosságában nyerheti vissza ez a mi agyongyötört „modern" nemzedékünk az élet királyát: az egész Jézus Krisztust. 17 1) B) Nyugaton még gazdagabb változatosságot mutat az egyház középkori liturgikus élete. A kelettel való minden kapcsolat 17 2) ellenére is egészen sajátságos — amannál sokkal ritmikusabb — lelki élet formái tárulnak elénk nyugat liturgiáiban, amelyeknek a sorában első helyen áll jelentőségénél fogva a római mise. 11 3) Róma egyháztörténeti jelentősége teszi lehetővé, hogy a római mise rövidesen tipikus liturgiája lesz nyugaton a középkornak, amelynek a vallásosságán már a IV. század határától kezdve szinte kizárólagos diadalt ülni látszik a materiális áldozat idegen szelleme. — Nagy tévedés volna azonban azt gondolnunk, hogy a római mise már ebben az időben egyetlen liturgiája lett volna a középkornak. A fokozatosan kiépülő római mise mellett jelentős liturgiák: a milánói liturgia 1™) amelyet ordo Ambrosianus-nak is neveznek; a spanyol (mozarab) liturgia 17 0); a kelta liturgia 17 S) és különösen a gallikán liturgia 17 7), amelyek hoszi n) Lásd Heiler: Der ganze Christus c. érdekes tanulmányát; Die Hochkirche XII. (1930) évf. a 98—116. és 138—-153. o. 17 2) Lásd Fortescue: The Mass (A study of the Roman liturgy) c. tanulmányát, amely részletesen foglalkozik kelet és nyugat egyházi életében a liturgikus elemek kapcsolatával. — V. ö. Brilioth i. m. 125. o. 17 3) V. ö. Bishop i. m. 91. és köv. o., továbbá Kietschel i. m. 1 : 298. és köv. o. 17 4) Az Ambrosius püspök nevéhez fűződő eredeti milánói liturgia rekonstrukcióját lásd Kliefoth i. m. V : 227. és köv.-ben. Ez ellen a liturgia ellen visel Róma — hatalmi érdekből — irtó háborút a VIII. sz.-ban. — A római mise-kánonhoz alkalmazkodó új ordo Ambrosianus (a XV. sz.-ból) vajmi kevés közösséget árul el az eredeti milánói liturgiával. Az eredeti milánói liturgia, amely kétségtelenül a IV. századból való, jelentős hatásokat őrzött meg kelet liturgikus életéből. V. ö. Duchenese i. m. 196. és köv. o. 17 5) Mozarab —• Spanyolországban arabok közt élő nem-arabot jelent. — A spanyol liturgia a VII. században már teljesen kialakult és befejezett egészet alkot. Eredete á IV. századba mutat vissza. A régi liturgiákkal való kapcsolatát bizonyítja az is, hogy három lectiója van, — V. ö. Achelis i. m. I : 471. 17 C) A különböző keita liturgiák összefüggéseire vonatkozóan lásd Brilioth i. m. 124—125. o. l7 7) Egyetemes egyházi vonatkozásban a gallikán liturgia a legjelentősebb a provinciális liturgiák közölt. A III. századtól a VI. századig
