Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.
I. RÉSZ. A liturgia kialakulása és története - 9. §. A liturgia keleti (görög) és nyugati (latin) típusai a középkorban
54 lete alkotja, mely lectióiban, antifonás zsoltáraiban, himnusaiban és doxologiáiban az üdvtörténet ótestamentumi részét öleli fel a világ teremtésétől kezdve Krisztus születéséig; második tagozatát az ünnep reggelének istentisztelete képezi az újtestamentumi üdvtörténetnek Jézus Krisztus nyilvános megjelenéséig, tanítói munkájáig terjedő részével; végül a harmadik tagozatban, a vasárnap, illetve ünnepnap főistentiszteletén (a misén, amelyet kelet nyelvhasználata a szó egyetlen értelmében nevez liturgiának) a szent szertartások középpontjában a golgotai áldozat áll. — Feladatunknak megfelelően csakis a harmadiknak említett vasárnap-délelőtti főistentisztelet lefolyását részletezzük. A Chrysostomus-liturgia görög miséje három részből áll: a) előkészület-bői (rcpoaxo/nőiYj), b) missa catechumenorum-ból és c) missa fidelium-ból. Az előkészület első mozzanata az 1. euXo? TTJTOV. AZ áldozó pap és a diakónus az lxovo(7Tá<nov 15 3) előtt háromszor meghajol, majd a diakónus így szól: „EuXóyirjfjov ősfnroTa". Erre a felhívásra megkezdi a pap az imádságot: „EuXoYTjtö? ó •ö-eöc rj/^wv 7cávroTS vöv áet v.a.1 el? TOÜ? aiwvac twv atwvwv, ájtnjv". Most a diakónus fordul imádságával a Szentlélekhez, akinek jöveteléért esedezik; a tulajdonképeni könyörgéshez kapcsolódik még a Trisagion: „oí^ioq o ^-eóc, a-fio<; \a/opóc:, afioc áö-ávatoc sXéYjaov A ,,8ó£a tej) IlaxpL .." (kis glória) után bűnvallás következik a xópte IXéTjaov-nal. Ezután a Tiázzp 1 (Mi Atyánk) imádkozza a diakónus, — a Mi Atyánk doxologiáját viszont a pap imádkozza. Ennek végeztével ismételten leborulnak Krisztus és Szűz Mária képe előtt, majd együttesen könyörögnek Istenhez és Szűz Máriához kegyelemért, segítségért és erőért az elvégzendő szent műhöz, a mise-áldozathoz. Végül az V. zsoltár recitálása közben 15 4) bevonulnak az ikonosztázion elől a szentélybe. — Itt először is térdre borulnak a á?ía TparceCa és az evangélium-könyv előtt, felöltik a liturgikus ruhákat és megmossák kezüket. 15 5) A xpoaxo/nőnj 2. pontja a TcpóO-soic, az Úr szent asztalának, az oltárnak elkészítése. A pap rövid fohászban 15 3) Az ikonosztázion a templom hajóját a szentélytől elválasztó, Krisztus és a szentek képeivel gazdagon díszített faragványos fal, — hasonló a nyugaton — gót stílusú templomokban — feltalálható „Lettner"-hez. 15 4) „Uram, figyelmezz szavaimra; értsd meg az én sóhajtásomat! Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert én hozzád imádkozom!... Leborulok szent templomodban a te félelmedben!" lö 5) A mosdó-medencénél a XXV. zsoltár 11. és 12. v.-ét imádkozzák: „A le nevedért Uram, bocsásd meg bűnömet...!"
