Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.
I. RÉSZ. A liturgia kialakulása és története - 8. §. A liturgia elfajulása a „materiális áldozat" uralomra jutásával
51 töri organikus összefüggésüket is. 14 3) És ha talán az első időben, a nagy változás első nemzedékeinek mise-áldozati életében még ott él a gondolat, hogy a sacrificium a Krisztus áldozatának jelentőségére és adományára irányítsa rá a lelkek figyelmét, — egyre összébb és mindinkább a háttérbe szorul a keresztyén tartalom, egyre kisebb jelentőségűvé homályosodik az egyház megrontott liturgikus életében Jézus Krisztus müve. Az Igét olyan testbe, olyan alakba szorítják, amely nem az Űr Jézusé, hanem idegen szellem szülötte. 14 4) Már most megemlíthetjük, hogy kelet és nyugat liturgiáinak mise-kánona igen korán, az V.—VI. század határéveitől kezdve lényegileg a materiális áldozat teljes diadalát mutatja. 14 5) Figyelmet érdemel az a körülmény is, hogy keleten a görög liturgiák aránylag szelídebb formákban szolgálják a vallás materializálását, — nyugaton a latin nyelvű liturgiákban kezdettől fogva sokkal erősebben jelentkezik a materiális áldozat uralma, amelyet csak igen nehezen, erőszakkal és folytonos amalgámozással lehetett még azoknak a narkotizált — de kábultságukban is a keresztyén charcicter indelebilis szüntelen temetését megsejtő — nemzedékeknek az életében is 1100 éven keresztül fenntartani. Hogy a materiális áldozat uralnia -— kiütve Krisztus müvét az egyház életének tengelyéből — mivé tette évszázadok emberi hűtlenségével az egyház liturgiáját és mint tette 14 3) Ennek a lélektelen életnek döbbenetesen hü képét ismerhetjük meg Franz: Die Messe im deutschen Mittelalter c. müvéből, amelyben már a materiális áldozat uralomra jutásának minden következménye szemünk elé tárul; lásd különösen az ú. n. „fogadalmi", „halottakért bemutatott" és mindenféle „alapítványi" misékről szóló részeit, pl. 28. és köv., 32. és köv., 46. és köv., stb. 14 4) Klasszikus példa erre a mai római mise kánonában a — szokásos számozás szerinti — 19—30. pontok tartalmilag össze nem függő imádságainak egészen esetleges, pusztán külső összekapcsolása, amely mögött még most is fellelhető a kétféle lélek. 14 5) Ebben a tekintetben valóban alig mutatkozik különbség a mai görög-keleti, illetve római mise-kánon és az 1500 év előtti keleti és nyugati liturgiák materiális áldozati tartalma között. Már Nagy Gergely idejében (t 604) megtalálhatók a későbbi római mise-vallásosság legkülönbözőbb sajátos jelenségei. V. ö. Seeberg: Lehrbuch der Dogmengeschichte III : 41. és köv. o., — továbbá 70. és köv., 198. és köv. Keletre vonatkozóan igen jó tájékoztatást nyújt Maltzew: Die göttlichen Liturgien unserer heiligen Väter Johannes Chrysostomos, Basilios des Grossen und Gregorios Dialogos c. német és szláv párhuzamos szöveggel kiadott müve. V. ö. Brightman i. m. 353. és köv., 381. és köv., 400. és köv. o. Nyugatra vonatkozóan pedig lásd Probst: Die abendländische Messe vom 5. — bis 8. Jahrhundert c. müvének mesteri jellemzéseit; v. ö. még Bishop: The Genius of the Roman Rite c. tanulmányának 25. és köv. o. 4*
