Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.
I. RÉSZ. A liturgia kialakulása és története - 7. §. Az oltári szentség tartalmi gazdagságának jelentősége a liturgia fejlődésére
43 Az oltári szentségben rejlő ává/ivyjotc-niozzanatnak igen jelentős hatása lett a liturgia gazdagodására. Különösen az egyházi év organikus kialakulásában nyilvánvaló az ává/ivr]aic liturgikus alkotóereje. Az egyházi év az Úr Jézus életét és az üdvösség művét személyes átélésre felkínáló, évről-évre megújuló szent dráma, amelynek kialakulása és önmagából való gazdagodása közös forrásból ered: a história historiarum különböző mozzanatait megjelenítő és ma is Isten hatalmának bizonyuló evangéliumból. 11 0) Az egyházi évnek az ává/mjoic-ből származó színes gazdagodása tárul fel előttünk a perikopa-rendszerhen, még pedig nemcsak az egy istentiszteleten felolvasásra kerülő epistolák és evangéliumok összefüggésében, hanem az egymásutáni napok és ünnepek lectióinak az egész egyházi év menetét meghatározó belső logikájában is. 12 0) A perikopák mellett 12 1) ugyancsak az avá/ivijotc-gondolatot szolgálják az egyház liturgiájában az ősi co//ecía-imádságok is. Collecta (aóva£tc, oovaTr-tY]) a neve annak a rövid, jóformán egyetlen mondatból álló imádságnak, amelynek állandó helye a nyugati liturgikus fejlődés folyamán közvetlenül az epistola előtt lett. 12 2) — Keleten vagy az ú. n. missa catechumenorum élén álló imádságot, 12 3) vagy a missa fidelium első imádságát, 12 4) vagy pedig a mise bevezetésében az 11 B) Mivel magyar egyházi életünk annyi pusztulás ellenére is — Isten csodálatos kegyelméből — annyira-amennyire megőrizte az egyházi évvel való kapcsolatát, felmentve érezzük magunkat attól, hogy tárgyunk összefüggésében részletesen foglalkozzunk az egyházi év ünnepeinek kialakulásával és azok egymáshoz való viszonyának liturgikus jelentőségével, — ellenben utalunk Kliefoth: Liturgische Abhandlungen, V., V. és VII. kötetére; v. ö. Th. Harnack: Praktische Theologie, II : 386. és köv.; végül Iiietschel i. m. I : 200. és köv. o. 12 0) A perikopa-rendszerrel kapcsolatos (a teológiai irodalomban ugyancsak bőven, de az egyházzal való lelki kapcsolat nélkül tárgyalt) kérdéseket még ma is legjobban megismerhetjük Ranke: Das kirchliche Perikopensystem c. müvéből. 12 1) A perikopa-rendszerrel párhuzamosan kétségtelenül az avájrvrjoic;gondolat hordozói még a liturgia de tempore jellege szerint igazodó antifonás zsoltár-énekek (introitus, graduale, offertorium) is. A kérdéses liturgikus szövegek — eredeti felosztásukban és művészi feldolgozásukban összegyűjtve és ismertetve — mind megtalálhatók Schoeberlein: Schatz des liturgischen Chor- und Gemeindegesangs c. hatalmas müvében. — Külön az introitus-szövegeket 1. még: Gottesdienstordnung des evang. luth. Diakonissenhauses Neuendettelsau, 124—146. o. is. 12 2) A reformáció utáni időből származó evangélikus liturgiáinkban collecta névvel jelölik többször az istentisztelet befejezésében, a communio után következő, ugyancsak rövid imádságot is, — de a tulaidonképeni collecta az epistola előtti imádság. 12 3) így van ez a ^öAöb-liturgiában; Brightman i. m. 33—34. o. 12 4) így van ez a A/dr A-liturgiában; Brightman i. ni. 119. o.
