Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.
I. RÉSZ. A liturgia kialakulása és története - 6. §. Az egyház liturgiája az első századokban
25 gednünk itt egyszerűen annak megállapításával, hogy mind a két egyházi rendtartás bizonyos vonatkozásokban már egészen kifejlett liturgiát képvisel és hogy az egymással való, szinte feltűnő kapcsolatok ellenére is lehetségesnek tartjuk a két liturgiának egymástól független kialakulását. 5 3) A nyolc könyvre tagozódó Aiatá?«'. T&V óqtwv owcoatoXwv KXíjfiévTOc liturgikus anyaga igen jelentős, noha nem egységes eredetű. Bennünket tárgyalásunk összefüggésében leginkább a VIII. könyvben megőrzött, ú. n. Clemens-féle liturgia érdekel, mert benne csaknem teljes liturgikus szöveget közlő istentiszteleti rendet találunk. 5 4) A Aí.aTáY<xt-ban ránkmaradt liturgia (r; &eía Xsiroopyía) szerint a III. század istentiszteleti rendje a következőképen alakult: 1. Psalmodia (ótestamentumi zsoltárok liturgikus éneklése). 2. Imádságok (részint a régi s£o{i,oXó'prjacc tartalmával, részint pedig a hálaadás és kérés szavával fordulva az Űrhöz), amelyek a rájuk következő 3. négy szentírási lectio között himnusokkal is váltakozva fűzték egybe a két ótestamentumi és két újtestamentumi szentigét. 5 5) 4. A püspök prédikációja, amelyet a salutatio előzött meg. A püspök II. Korint. XIII : 13-mal üdvözölte a híveket, mire a gyülekezet responsoriuma így hangzott: „Kai {jtsiá toö tzv&^ixóq aou". 5 6) 5. A katechumenok elbocsátása. 6. Litánia. 5 1) Ennek az imádságnak az élén, többszörös benedictiós formulák után külön invitatorium áll: ,,"Oaot jrtaroí, vdívwfisv yóvt>* SEY]$Ö>[I,SV 5 3) V. ö. Maclean i. m. 50—54. 5 4) A Atatayai I—VI. könyve foglalja magában a tulajdonképeni egyházi rendtartási és az egész műnek ez a különálló része kétségtelenül a III. század első évtizedeiből való. — A VII. könyv csak rövid megjegyzéseket közöl az istentisztelet rendjéről. A VIII. könyvben található ú. n. Clemens-féle liturgia (éppen fejlettsége, gazdag tagozódása miatt) eredetileg nem tartozhatott az Ap. Constit.-hoz, hanem minden valószínűség szerint kompiláció útján került az egész Aiaxáyai átdolgozásával létesült terjedelmes egyházi rendtartás részei mellé. Az egész mű jelenlegi alakjában a III. és a IV. század határáról származtatható. V. ö. Warren: The Liturgy and Ritual of the Ante-Nicene Church, 255—319., továbbá Rietschel i. m. 1:277— 289. Végül megemlítjük, hogy a Aia-cayai különböző eredetű részeinek szerkezeti összefüggéséről figyelemreméltó megállapításokat közöl Brightman: Liturgies eastern and western c. művében, idevonatkozóan lásd: Introd. XLIII. 5 5) A négy lectio sorrendje: a) törvény, b) próféták, c) epistola, d) evangélium. Lásd Aiaxáyai VIII. 5:11; Giemen i. m. 6. o. ° 8) AiaTÓYOu VIII. 5:11; Clemen i. m. 6. o. 5 7) A litánia (taxaveía) eredetére és értelmére vonatkozóan lásd Achelis i. m. T : 377—379.
