Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.
I. RÉSZ. A liturgia kialakulása és története - 5. §. Az ótestamentum öröksége és a sajátosan keresztyén liturgiái elemek
16 Ezek azok az első nyomok, 2 3) amelyek az ősi egyház liturgiájának az elemeihez elvezetnek és amelyek egyúttal nyilvánvalóan rámutatnak a liturgia elemeinek az eredetére is. 5. §. Az ótestamentum öröksége és a sajátosan keresztyén liturgiái elemek. Már a megelőzőkben is láttuk, hogy az egyház a zsina.góga istentiszteleti életének a keretét használja fel és tölti meg keresztyén tartalommal. Az ősi egyház liturgikus életének legelső mozzanataként a zsinagóga istentiszteleti elemeit átjárja a kinyilatkoztatott igazság imádságos befogadása: a testbejött, megfeszített és feltámadott, élő Üdvözítőben való hit. Nem is történhetett ez másként. Ótestamentum nélkül nincs újtestamentum; az ótestamentum Jézus bibliája. Róla szól ennek a szent könyvnek minden jövendölése. A megváltás műve egyik vonatkozása szerint éppen ,,a törvénynek és a prófétáknak a betöltése". A jeruzsálemi templom, a názáreti és a kapernaumi zsinagóga boltozatainak a homályát és a benne élő áhítatos reménységet Krisztus glóriája ragyogja be. -— Jézus Krisztus földi életének minden mozzanata fölé oda lehet írni megokolásként az ótestamentumi prófécia megvalósulását hirdető bizonyságot: „mindez pedig azért lett, hogy beteljesedjék a próféta mondása ..." — A szombat-reggeli istentisztelet, amelyen az Üdvözítő Jézus igazán annyira a szíve szerint vesz részt a názáreti zsinagógában (Lukács evang. IV : 16—30), a Megváltó személyén keresztül méltán és teljes joggal igényelt helyet, állandó szállást az egyház liturgikus életének a rendjében. 2 4) A zsinagóga szombat-reggeli istentiszteletének az elemei az ótestamentum szent örökségeként élnek kezdettől fogva az egyház liturgiájában. ősi rendje volt a zsinagóga istentiszteletének a „törvényiből és a „próféták"-ból vett szentírási lectio, amelyet mindig nyomon követett a tanítás: a szentírási szöveg megmagyarázása. 2 5) Az ótestamentumi perikopák mintájára természetesen igen hamar jelentkeznek az újtestamentumi periS 3) Az apostoli levelek bőséges bizonyságainak részletes felsorolását (a szentírás liturgikus adatainak általánosan ismert voltukra való tekintettel) szándékosan elhagytuk. Különösen Pál apostol leveleiből olyan nyilvánvaló nyomait ismerjük az ősi egyház liturgikus életének, hogy az elemek analizálása itt felesleges. a 4) V. ö. Schürer: Geschichte des jüdischen Volkes im Zeitalter Jesu Christi, 450—463. o. 2 5) Lásd Achelis i. m. I : 356. és köv. o.
