Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.

I. RÉSZ. A liturgia kialakulása és története - 10. §. Luther és a reformáció jelentősége az egyház istentiszteleti életére

106 mahls und derjenigen Gemeinschaft, in welche das Abendmahl sie zu dem Herrn setzt".

35

2) Ugyancsak az ősi keresztyén e o % a p tcm a-gondolat megújhodását is láthatjuk az evangélikus mise-rendek változatos gazdagságú, színpompás liturgiáiban. Psalmodia, glória, credo, praefatio, az imádságok és a népének Istenhez szálló magasztalása az Űr szentséges adományáért,—szinte az egész liturgiát eöxaptotía-vá teszik a gyülekezet szempontjából; — a lutheri reformáció istentisztelete nem más, mint az eucharistikus öröm fenséges megnyilatkozása.

35

3) Az evangélikus liturgia á v á p. v t\ a t ^-tartalmát szolgálja a perikopa-rendszer gondos megőrzése, általában az egyházi év commemoratío-motívumainak céltudatos érvényesítése.

35

1) A misének áldozattá, érdemszerző emberi cselekedetté fajulása következtében méltán lett az ú. n. mise-áldozat az evangélikus keresztyénség számára botránykővé. Az Úrvacsora szentségének tisztaságát féltő evangélikus lelkiismeret szinte túlságos aggodalmaskodással kénytelen kiküszöbölni azokat a mozzanatokat, amelyek a legkisebb mértékben is a liturgia áldozati jellegére engedtek következtetni az Űr szent vacsorájának ünneplésénél, — jóllehet az eredeti keresztyénségtől ugyancsak elválaszthatatlan az evangélikus -9- o a í a, amelynek — mint tudjuk — semmi közössége sincs a római materiális áldozat-fogalommal.

35

5) Ez a körülmény magya35

2) Kliefoth i. m. VIII : 112. — Az egyház tiszta evangélikus sacramentalismus-SL\a\ homlokegyenest ellenkezik a református néven öszszefoglalható, ú. n. „protestáns" szubjektivizmus különböző táborainak felfogása, amely a jiiysíerium-tartalmától megfosztott szentségből emberi cselekedetet csinál. V. ö. Kliefoth i. m. u. o. 35

3) A bűnbocsánat gondolatának egyoldalúan erős hangsúlyozása természetesen ezen a ponton kezdi ki majd legelőször és legélesebben az ősi keresztyén eucharistikus mozzanatokban gazdag evangélikus liturgiákat. —• A liturgikus öltözet (miseruhák és oltárterítők) színpompáját és különösen azt a tényt, hogy evangélikus pap fekete reverendában (tehát alba, illetve superpellicium nélkül) nem léphetett az Úr oltára elé, — ugyancsak a lutheri reformáció istentiszteleti életének őskeresztyén eucharistikus motívumából érthetjük meg. 35

4) Mivel a canon missae-ben a Krisztus haláláról, áldozatáról való emlékezés és vele kapcsolatban az élőkről és holtakról való megemlékezés jóformán teljesen át volt szőve a római meritorikus vallásossággal, ez a körülmény nagyon megnehezítette a liturgia praefatioutáni részében a commemoratio-gondolat érvényesítését. 35

5) Hogy az áldozat fogalma a keresztyén evangélikus liturgiától — éppen Krisztus áldozatának az Úrvacsora szentségére vonatkozó constitutiv jelentőségéből következően! — mennyire elválaszthatatlan, azt bizonyítja — mind a mai napig! — az úrvacsorai oblatióknak buzgó hívek részéről történő felajánlása, valamint a külön úrvacsorai perselyezés. —• Ismerek magyar evangélikus gyülekezetet, amelyben ma is