Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.

I. RÉSZ. A liturgia kialakulása és története - 10. §. Luther és a reformáció jelentősége az egyház istentiszteleti életére

102 latba került Stockholmban és néhány kikötő-városban.

33

9) Mégis az első teljesen svéd mise a wittenbergi reformáció buzgó apostolának: Petri Olofnak (Olaus Petri) nevéhez fűződik. Ez a svéd mise

34

0) nyomtatásban 1531-ben jelent meg, jóllehet már 1529 óta egyre több templomban használták. Mintájául a Formula Missae szolgált, de szerzője feltétlenül ismerte a Döber-féle nürnbergi misét és a Deutsche Messe-t is.

34

1) Az anyanyelvű mise az evangélikus Svédországban nem a latin „högmässa" (missa summa, nagymise) helyébe lép, ez még évtizedeken keresztül tovább is megmarad a gyülekezet igazi főistentiszteletének,

34

2) — a hívek minél gyakoribb communióját szolgáló ú. n. mindennapi communio-misében megy át az egész nemzet vallásos életébe ,,01of mester" svéd miséje,

34

3) amely a reformáció első évtizedeinek természete szerint itt is inkább a pedagógiai szempontokat igyekezett érvényesíteni az egyház liturgikus életének a keresztyén igazságnak megfelelő újjászervezése érdekében. A XVI. század negyvenes éveitől fogva aztán egyre hatalmasabban bontakozik ki a svéd evangélikus liturgikus élet egész gazdagsága. Az 1540-ből való Articuli ordinantiae

34

4) egyházszervező és liturgikus rendelkezéseiben láthatjuk a valóban oekumenikus egyházi jellegének mindig tudatában levő svédországi konzervatív reformációnak, az igazi lutheri konfesszionalizmusnak ellenállhatatlan erővel való győzedelmeskedését. Majd pedig a nagy érsek-prímás: Petri Lőrinc (Laurentius Petri) céltudatos liturgikus munkássága minden vonatkozásban érvényt szerez a tiszta evangélikus egyházi lelkületnek és ennek bizonyságaként megajándékozza nemzetét az 1561-ben már kezeírásában meglevő, de nyom33

9) V. ö. Brilioth i. m. 391. o. — A svéd reformáció korának liturgikus fejlődésére vonatkozóan lásd Rohde: Studier i den svenska reformationstidens liturgiska tradition c. tanulmányát. 34

0) Then Swenska Messan epter som hon nw holles j Stockholm medh orsaker hwar főre hon sá hallen warder (O. Petris Samlade Skrifter 11:401. és köv. o.), — közölve Brilioth i. m. 397. és köv. o. alapján. 34

1) V. ö. Brilioth i. m. 398. és köv. o. — A Döber-féle mise analógiájára említi szabad választásul credo gyanánt a Nicaenum-ol vagy az Apostolicum-ot, amely utóbbi tehát a mellék-oltárokon mondott svéd nyelvű misékben honosodott meg először és így került be később az énekes nagymisébe is. — A praefatio igen terjengős, valóságos meditatio lett belőle. Brilioth i. m. 400. o. Érdekes, hogy ebben a misében a prédikációról nincs semmi említés. — Valószínűen mise előtt prédikáltak. 34

2) Brilioth i. m. 403—404. o. 34

3) Brilioth i. m. 408. o. 34

4) Szövegét és tartalmát lásd Brilioth i. m. 407. és köv. o.