Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.
I. RÉSZ. A liturgia kialakulása és története - 10. §. Luther és a reformáció jelentősége az egyház istentiszteleti életére
101 nemzet életében a lutheri reformáció tiszta keresztyénségének főerősségévé lesz. Miként Dániában, úgy Norvégiában is az oltári szentség, a communio centrális jelentősége biztosítja az ősi egyházzal való legbensőbb kontinuitást: a liturgia szíve, éltető ereje itt is az Úrvacsora szentségében valósággal jelenlevő Üdvözítő Jézus. 33 6) Svédországban még tisztábban érvényesül — liturgikus vonatkozásban is —• a reformációnak eredeti, tiszta egyetemes egyházi jellege. 33 7 Dániában és Norvégiában is tiszta evangélikussá lett egy emberöltő alatt az egész nemzet, de Svédország abban a kegyelemben részesült, hogy maga az egész egyházi organizmus az apostoli hitben való megújhodás engedelmes eszközévé lett és az ősi egyházi szervezet folytonosságának legkisebb megszakítása nélkül történhetett meg a felszabadult evangélium erejével az igazi „reformatio in capite et in membris". — Már 1525-től kezdve nyomon kísérhetjük a svéd mise kialakulását, amelynek első mozzanataként a latin nyelvű misében helyet kap az anyanyelvű prédikáció és néhány svéd imádság. 33 8) Az 1529-i örebro-i tartományi zsinat a latin nyelvű evangélikus misék mellett már a svéd misét is ismeri, amint ez lassan-lassan haszná33 B) Dánia és Norvégia evangélikus mise-rendje a Formula Missae és a Deutsche Messe egymást kiegészítő értékeiből épül fel, — természetesen sajátos nemzeti jellegük szerencsés megőrzésével. — Az isiandi mise alig mutat lényeges eltérést a dán-norvég rítustól. 33 7) Lásd Söderblom: Svenska kyrkans kropp och själ c. ismertetését. — Hogy a Rómától elég távol eső Svédország egyházi életében a reformációt megelőző durva visszaélések bizonyos tekintetben szelídebb alakban jelentkeztek, mint a tulajdonképeni európai kontinensen, arra nézve érdekes bizonyítékokat hoz fel Brilioth (i. m. 372. és köv. o.), amikor a középkor utolsó évtizedeinek mise-vallásosságát ismerteti. A reális praesentia bensőséges (spekuláció nélküli) vallásosságának bizonyságaként közöljük azt a középkori svéd mise-imádságot, amelyet az elevatio alkalmával imádkozott a hívek gyülekezete és ameíy imádságot — személyes tapasztalatok alapján —• a svéd nép ma is élő vallásos értékeként ismertethetünk meg: „0 wälsighnadhir herra ihesu Crist.. . . .. som iak nu seer j prestins handom lös mik aff állom synda bandum O áronná konungir oc lifwandis brödh kom mik til thröst j minne ytarsto nödh". (Brilioth i. m. 374. o.) „Áldott Ür Jézus Krisztusom . .. ... — kit most a pap kezében látok, — Válts meg bűneim bilincseiből Dicsőség királya s élet kenyere: Jöjj vigasztalásul végső Ínségembe'." 33 S) V. ö. Brilioth i. m. 390. o. — Az 1527-i västeräs-i országgyűlésnek a reformációt elfogadó és az evangélium előtt meghódoló „ordinantia"-ja liturgikus részlet-kérdések helyett egy utasítást ad: az evangéliumot tisztán, igazán hirdessék a papok, — előre az evangéliummal!
