Wiczián Dezső: Luther-tanulmányok. I. Luther, mint professzor. Budapest 1930. (A Luther-Társaság kiadványai. Új sorozat XII.)

I. LUTHER, MINT PROFESSZOR - 4. SEGÉDESZKÖZEI, ELŐADÁSI MÓDJA.

26* Ez az első négy előadás tehát külső szerkezet szempontjából egy csoportot alkot s e tekintetben teljesen a középkori gyakorlat nyomain halad. Módszere a következő volt: Az előadásra kiválasztott bibliai irat latin szövegét Grünenberg Jánosnál, aki úgy látszik az egyetemi nyomdász szerepét töltötte be, kinyomatta, még pedig igen széles sorközökkel. A zsoltárszöveg elé egy praefatiót, azonkívül minden zsoltár elé egy rövid summariumot is nyomatott, melyben öszszefoglalta a zsoltár lényeges tartalmát. Hasonlóképen a római és galáciai levél" egyes fejezetei elé is egy-egy casus summariumot nyomatott. A héberekhez írt levélről fennmaradt jegyzetnél ez hiányzik, bár ez csak másolat lévén, nem tudjuk ebből megállapítani, hogy az eredeti nyomtatványon is hiányzott-e? Ezek a summariumok sokszor Luther fontos theologiai gondolatait árulják el. Egy ilyen nyomtatott példányt használt fel azután maga is az előadás anyagának kidolgozására. A többi nyomtatott példányt pedig kiosztotta hallgatói között. A sorok közé írta be az egyes szavak értelmét és összefüggését magyarázó megjegyzéseket, a lapok ugyancsak széles margójára pedig a rövidebb szó- és értelemmagyarázatokat. Ugyanígy diktálta azután ezeket hallgatóinak is, akiknek ezt a megadott szabály szerint kellett beírniuk az előttük fekvő nyomtatott szövegű lapokra, amint azt a római, galáciai és héber levél előadásáról fennmaradt jegyzetek, illetve jegyzetmásolatok igazolják. így keletkeztek a sorközi (interlineáris) és lapszéli (marginális) glosszák. A szöveg tulajdonképeni bővebb és összefüggő magyarázatát nyújtják a scholionok. Ezeket Luther általában collecta-nak vagy commentum-nak nevezi. Ez lényegileg a kommentárokból vett szószerinti vagy tartalmi idézetek gyűjteménye, nem egyszer közbeszúrt ,,corollarium"-okkal tarkítva. Természetesen, minél inkább előrehaladt Luther az előadásaiban, annál több saját véleményt és gondolatot szőtt bele scholionjaiba. Az a kérdés most már, hogy a glosszák és scholionok milyen viszonyban vannak egymáshoz? Luther megmaradt kézirataiban (zsoltár- és római levél-előadás) a kettő el van különítve egymástól, a zsoltárelőadás glosszáit és