Wiczián Dezső: Luther-tanulmányok. I. Luther, mint professzor. Budapest 1930. (A Luther-Társaság kiadványai. Új sorozat XII.)
II. LUTHER ELŐADÁSAIVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK. - 1. LUTHER ÍRÁSMAGYARÁZATI (EXEGETIKAI) MÓDSZERE.
49 tartalmilag pedig az egész Szentírás krisziocentrikus felfogását. Luther exegetikai módszerének fejtegetését nem zar1 íatjuk le anélkül, hogy még egy igen jelentős és ebben a vonatkozásban eddig figyelemre alig méltatott körülményre nyomatékosan rá ne mutassunk. Az exegesis fogalma a Bibliát mint írott könyvet, annak írott szövegét veszi figyelembe. Pusztán az írott szöveg szempontjából Luther csakugyan a betűszerinti, literális, sőt grammatikális értelmezéshez fejlődhetett. Csakhogy Luther nem maradt meg az írott szövegnél. Már zsoltárelőadásában Isten Igéjének konkrét megjelenését (verbum externum) nein annjara az írott szöveggel, hanem a beszéddel és hallással hozza kapcsolatba. 19 9 A római levél kapcsán ezt azután annál határozottabban kifejthette, mivel itt van az a nagyjelentőségű hely: fides ex auditu, auditus autem per verbum Christi (Róm. 10, 17.). 20 0 Fölösleges idevonatkozólag az idézetek tömegét felsorakoztatnunk, elég rámutatnunk arra, hogy Luthernál később is milyen fontos szerepet játszik a „ mündlich wort", vagyis tulajdonképen a prédikáció, az igehirdetés, ami egyházfogalmának is egyik legfőbb tényezője. Itt ennek a gondolatnak írásmagyarázati vonatkozását akarjuk kiemelni. Fontos már most idevonatkozólag, hogy Luther a Léleknek a hatását, tehát a szellemi megértést is az élőszóhoz, a hirdetett Igéhez kötötte. Ez egyúttal jellemző fényt vet Luther inspiráció fogalmára is: nem az írott betű, hanem az Igének mint ,,testimonium"-nak a hirdetője inspirált s ez nemcsak a bibliai írókra mint első ,,tanuk"-ra (testes, v. ö. Hirsch-Rückert, Hebr. 139, 15.), hanem az Ige mindenkori hirdetőire is vonatkozik; így Luther ugyancsak inspiráltságának tudatában prédikált, sőt tartotta egyetemi előadásait is. 20 1 Ebből az alapgondolatból az következik 1., hogy az írásmagyarázat tulajdonképen igehirdetés; 2., hogy a Biblia írott szavai voltaképen nem olvasva, hanem elsősorban fennhangon hirdetve hatnak, vagyis lesznek érthetővé legmélyebb, szellemi tartalmuk szerint. A Scriptura sui ipsius interpres elvet tehát Luther ér7
