Wiczián Dezső: Luther-tanulmányok. I. Luther, mint professzor. Budapest 1930. (A Luther-Társaság kiadványai. Új sorozat XII.)

II. LUTHER ELŐADÁSAIVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK. - 1. LUTHER ÍRÁSMAGYARÁZATI (EXEGETIKAI) MÓDSZERE.

50* telmében nem csupán úgy magyarázzuk, hogy egyik írás­hely a másik megértésére szolgál, hanem ebben a kapcso­latban ez azt jelenti, hogy az írás egészének megértéséhez tulajdonképen nincs szükség emberi magyarázatra, mert az isteni Ige a hallás útján teszi érthetővé önmagát. Ezért Luther később ismételten is azt mondta a saját munkáiról, beleértve az írásmagyarázatiakat is, hogy jobban szeretné, ha valamennyi elpusztulna, nehogy az írás közvetlen tanul­mányozásában akadályul szolgáljanak. Ugyanezért fordul el később a többi magyarázótól, ,,scribens"-ektől is. 20 2 Azonban a Biblia hallás útján való megértésének elve arra utal, hogy Luther írásmagyarázati módszerét nem csupán előadásai alapján kell figyelembe vennünk, hanem tekintettel kell lennünk prédikációira s mindenekfelett bibliafordító munkájára is. Fentebb utaltunk már arra, hogy Luther saját írásmagyarázati módszerének kialakulá­sára, illetőleg a hagyományos módszertől eltérő fejlődésére ez a két szempont feltétlenül jelentős hatással volt. Most pedig azt kell megállapítanunk, hogy Luther írásmagyará­zati munkája előadásain és prédikációin keresztül biblia­fordításában tetőződött be. Bibliafordítása előadásaiból nőtt ki, későbbi előadásai pedig részben párhuzamosan ha­ladtak bibliafordító munkájával és általában véve előadá­saiban később az a szempont vezette, hogy hallgatói s ő együttesen és kölcsönösen gyakorolják magukat Isten Igé­jében, érezzék annak vigasztaló, erősítő erejét. 20 3 Ilyenformán előadásai is bizonyos mértékben prédiká­cióknak tekinthetők. Hiszen jellemző, hogy előbb idézett asztali beszédjében (201. sz. jegyz.) prédikálását és előadó munkáját maga is közvetlenül egymás mellé állítja, mint ugyanannak a hivatásnak két szorosan összetartozó gya­korlási formáját. Másfelől viszont előadásaiban a közbe­szúrt német szavak és mondatok azt igazolják, hogy Luther már itt is a fordítás által remélte a helyes magyarázat meg­adását. Luther bibliafordításának vallásos élményéből fakadó jellegére már többen rámutattak. 20 4 De hogy Luther a Bib­liát elsősorban a hallás s nem az olvasás számára fordí­totta, arra legújabban Hirsch mutatott rá igen szépen Lu-

Next

/
Thumbnails
Contents