Wiczián Dezső: Luther-tanulmányok. I. Luther, mint professzor. Budapest 1930. (A Luther-Társaság kiadványai. Új sorozat XII.)
II. LUTHER ELŐADÁSAIVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK. - 1. LUTHER ÍRÁSMAGYARÁZATI (EXEGETIKAI) MÓDSZERE.
48* is, mert hiszen nem egyéb ez, mint a magyarázandó tárgyhoz való alkalmazkodás, vagyis a tárgyszerűség követelménye, aminek a jelentőségét nem csökkenti az a körülmény sem, hogy vallásos tapasztalásból született. Elvégre csakugyan ez a Biblia helyes megértésének az alapfeltétele. Hogy mennyire nem tudománytalan ez a módszer, mutatja az, hogy az írásmagyarázati segédeszközök igénybevételét nemcsak hogy nem zárja ki, hanem egyenesen megkívánja. Ezeket az írásmagyarázati elveit legszebben összefoglalva Spalatinhoz 1518 január 18-án írt levelében fejezte ki Luther: „Először is bizonyos, hogy a Szentírást nem lehet tanulással, vagy ésszel kifürkészni. Azért az első kötelesség, hogy imádkozással kezdd .,. Mert senki más nem az isteni igék tanítója, mint maga az Igének a szerzője . . . Tehát a saját igyekezetedről valamint értelmedről teljesen le kell mondanod, viszont egyedül a Lélek behatásában kell bíznod. Tapasztalatból mondom ezt. Azután ezzel az alázatos lemondással olvasd a Bibliát elejétől rendben végig, hogy először is az egyszerű történetet vésd emlékezetedbe . . . amire nézve nagyon hasznavehetők Hieronymus levelei és kommentárjai; ellenben úgy látom, hogy Krisztusnak és Isten kegyelmének (vagyis a bensőbb szellemi értelem) megismeréséhez sokkal jobban elvezet Augustinus és Ambrosius, annál is inkább, mivel Hieronymus túlságosan origenizálni (vagyis allegorizálni) látszik." 19 6 Luther exegetikai fejlődését tehát nem elég azzal jellemezni, hogy a négyféle értelmezéstől a betűszerinti értelmezéshez jutott el. Ebben a tekintetben a humanizmusnak bizonyára nagyobb része van, mint Luthernak. Luther számára a betűnek csak annyiban van értelme, amennyiben az a Szellemet rejti magában, ezért második zsoltárelőadásának a végén nem annyira a nyelvbeli tévedések bántják, hanem inkább az, hogy esetleg a „szellem"-ben tévedhetett. 19 7 Luther pneumatikus írásmagyarázata tehát a Szentírás vallásos tartalmának teljes érvényre juttatása s ez a tartalom egy szóba foglalva: Krisztus. 19 8 Luther írásmagyarázatában ilyenképen formai és tartalmi szempontot különböztethetünk meg. Formailag az írás betűszerinti szövegének szellemi értelmezését kívánja,
