Wiczián Dezső: Luther-tanulmányok. I. Luther, mint professzor. Budapest 1930. (A Luther-Társaság kiadványai. Új sorozat XII.)
II. LUTHER ELŐADÁSAIVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK. - 1. LUTHER ÍRÁSMAGYARÁZATI (EXEGETIKAI) MÓDSZERE.
47* történeti-filológiai módszerével. Erasmus számára a Biblia egy irodalmi emlék, míg Luther számára Isten kijelentése, Igéje. A puszta exegetikai szemponton felül Luther és Erasmus ellentétét tulajdonképen egész vallásos állásfoglalásuk szabja meg, mely az igazság fogalmában jut különösen kifejezésre. Erasmus racionalista, de amellett az egyházi tekintély előtt meghajlik, ezért az igazság kérdésében ingadozó maradt, határozott, önálló theologiai álláspontja nem volt. Bibliai kritikájában minduntalan félt az eretnekségtől s ezért a veszedelmes helyeken szívesen alkalmazta az allegorizálást, hogy ilyen módon az egyházzal egyetértésben maradhasson. Luther előtt állandóan az a megismerés áll, hogy ,,Deus verax, omnis homo mendax*'. Ezért a Bibliának éppen olyan helyein, amelyek az emberi ratio-nak ellentmondanak és dőreségnek látszanak, minden allegorizáló, vagy a bibliai hely keménységét enyhíteni igyekező egyéb törekvésekkel szemben görcsösen ragaszkodik a betűszerinti értelemhez, mert ez számára az igazi szellemi, isteni értelem. 19 4 Luthert tehát a humanizmus által nyújtott külső segédeszközök felhasználása miatt nem lehet humanistának nevezni, még azzal a megszorítással sem, hogy a humanizmustól való különbségét bizonyos mértékben el is ismerik. 19 5 Ezt ezen a helyen is nyomatékosan hangsúlyoznunk kell. Luthernak a humanizmussal való ilyen szembeállítása és pneumatikus írásmagyarázati elvének hangsúlyozása semmiképen sem jelentheti annak megállapítását, hogy Luther írásmagyarázata nem állott a kellő tudományos magaslaton. Ellenkezőleg: már a négyféle írásértelmezésneK legyőzése magában véve is tudományos tekintetben való haladást jelent. A tudományos segédeszközöket pedig Luther sohasem becsülte le, hanem ellenkezően, a lehető legteljesebb mértékben felhasználta a bibliai szöveg betűszerinti pontos értelmének megállapításához. Csakhogy itt természetesen nem állt meg, hanem tovább ment s a Biblia sajátos tartalmának megfelelően a szellemi megértést követelte. Ez az eredetileg vallásos óhajból fakadó követelés, melyet Faber Stapulensistól vett át, mindinkább tudatossá lett előtte, de egyúttal tudományos írásmagyarázati elvvé
