Wiczián Dezső: Luther-tanulmányok. I. Luther, mint professzor. Budapest 1930. (A Luther-Társaság kiadványai. Új sorozat XII.)
II. LUTHER ELŐADÁSAIVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK. - 1. LUTHER ÍRÁSMAGYARÁZATI (EXEGETIKAI) MÓDSZERE.
44* formában megjelent Igéhez van kötve: „Az Ige, mondom: egyedül az Ige Isten kegyelmének a szállítója (vehiculumf \ 17 9 Ennek az objektív feltételnek szubjektív fordulatát hangoztatja viszont akkor, amikor azt mondja, hogy az Iras megértésének feltétele a mi arra való diszpozíciónk, 180 inert szellemieket csak szellemi, vagyis a Szentlélektől már megragadott ember foghat fel. Ennek a szubjektív feltételnek Luther egy helyen egyenesen klasszikus meghatározását adta, amely azóta is jelszóvá lett Luther exegetikai értékelésénél: „Senki sem mond vagy hall méltón valamit a Szentírásból, hacsak maga is hasonló érzülettel nincs eltelve, hogy bensejében érezze, amit külsőleg hall és beszél s ezt mondja: bizony, ez igaz!" 18 1 Az írás igazságának megértése tehát szubjektív szempontból belső tapasztaláson alapul. Ez a tapasztalás adott Luthernak erőt arra, hogy a Szentírást minden egyházi tradícióval és tekintéllyel szembehelyezze. De ez semmi esetre sem magyarázható a puszta szubjektivizmus értelmében, hanem végső eredményben a testimonium Spiritus Sancti internum élményeként értendő. Luther tehát tulajdonképen az úgynevezett pneumatikus írásmagyarázat képviselőjévé és hirdetőjévé fejlődik. Ez az a szempont, mely még első előadásaiban mutatkozó ingadozásait és egyenetlenségeit is jórészben kiegyenlíthető vé teszi. Ezen az alapon érthető meg az írás egyértelműségéről, egyszerűségéről és világosságáról vallott felfogása, mert a Léleknek csak egy és világos értelme lehet. De viszont ugyanez teszi érthetővé azt is, hogy az írásnak homályos helyei is vannak, mert a Szentlélek megvilágosító hatása nem mindenkinél egyforma. 18 2 A pneumatikus szempont határozza meg Luther állásfoglalását önmagával és más magyarázókkal szemben is. Ezért a sokat emlegetett „humilitas" alapján vallja magáról is számos esetben, hogy az írás egyik-másik helyét még nem értette meg, mert az írás megértésében állandó előrehaladásra van szükség s ő maga Isten iránti hálával vallja be, hogy előadása folyamán csakugyan állandóan előbbre is halad ezen a téren. 18 3 A Szentlélek másokon gyakorolt megvilágosító hatásának a saját s mindenekfelett