Wiczián Dezső: Luther-tanulmányok. I. Luther, mint professzor. Budapest 1930. (A Luther-Társaság kiadványai. Új sorozat XII.)
II. LUTHER ELŐADÁSAIVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK. - 1. LUTHER ÍRÁSMAGYARÁZATI (EXEGETIKAI) MÓDSZERE.
45* az egyház számára való hasznosítása céljából tartja szükségesnek az újabb magyarázók tanulmányozását is, 18 4 viszont a Lélek figyelembe nem vétele, sőt kioltása miatt a legélesebben elítéli a legnagyobb emberi tekintélyekre támaszkodó magyarázókat is. 18 5 Említettük, hogy amikor Luther zsoltárelőadásában arra az elvre helyezkedett, hogy minden zsoltár Krisztusra értendő, akkor ezzel az Ó- és Újszövetség között voltaképen minden különbséget megszüntetett. Valósággal ez is a helyzet egész zsoltárelőadásán keresztül, de ez nem pneumatikus írásmagyarázati elvének a következménye, hanem ellenkezőleg, arra vezethető vissza, hogy itt végeredményben mégis az allegorizáló és tropologizáló módszer maradt úr fölötte, amely a pneumatikus törekvéseket is többé-kevésbbé magába olvasztotta. Mindazonáltal éppen a pneumatikus elvnek mindinkább erősödő érvényesülése jelzi azt az utat, amelyen Luther végül is az Ó- és Újszövetség értékkülönbségének megállapításához jutott. Itt ugyanis a zsoltároknak Dávidra, a zsidókra s az ószövetségi törvényre való értelmezését ,,carnalis intelligentia"-nak nevezi. A carnalitas pedig Luthernál minden tökéletlenség, sőt bűn fogalmával egyenlő s így minden ilyen értelmezést el kellett vetnie, hogy egyedül a spiritus és spirituális, (nova) lex, az Evangélium érvényesülhessen. 18 a Ebben tehát implicite már benne van az Ó- és Újszövetség értékkülönbségének megállapítása, de még nem jutott el odáig Luther, hogy az Ószövetséget magában is, éppen mint „carnalis"-t érvényesülni engedje. Ez a rajongókkal való leszámolása révén lett tudatossá számára, amikor Mózest már a zsidók ,,Sachsenspiegel"-jének nevezi. 18 7 Általában Luthert pneumatikus írásmagyarázati elvének a teljes és félreértéseket kizáró formulázásához éppen a szpiritualistákkal és humanistákkal szemben való állásfoglalása segítette. A szpiritualistákkal szemben egyre inkább hangsúlyozta a betűszerinti értelemnek, vagyis a kijelentés konkrét, adott formájában való megértésének a szükségességét; a humanizmussal, elsősorban Erasmusszal szemben pedig a bibliai szövegnek puszta történeti-kritikai vizsgálata fölött annak mélyebb, szellemi megértését.
