Wiczián Dezső: Luther-tanulmányok. I. Luther, mint professzor. Budapest 1930. (A Luther-Társaság kiadványai. Új sorozat XII.)
II. LUTHER ELŐADÁSAIVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK. - 1. LUTHER ÍRÁSMAGYARÁZATI (EXEGETIKAI) MÓDSZERE.
41* vétség végére tette, mint tulajdonképen nem a kánonhoz tartozókat. 16 1 Ezt a kritikát természetesen éppen a Biblia modern kritikusai szeretik nagyon hangsúlyozni s csak azt sajnálják, hogy Luther ezt az álláspontját később már nem képviselte ilyen határozottsággal. Azzal az igyekezettel tehát, hogy Luthernál a Biblia értékelése s általában a Bibliához való viszonya tekintetében ellentmondásokat mutatnak ki, egyúttal Luther nagyságát is kisebbítik. Holl Luthernak a Biblia egyes könyveivel szemben elfoglalt álláspontjáról ezt mondja: „Az Újszövetségen belül egy értékmérőnek határozott alkalmazása valóban vallásos tett volt." 56 2 Mindenesetre hangsúlyoznunk kell azt, hogy ez vallásos tett volt, nem pedig tudományos filológiai-kritikai vizsgálódás eredménye. Az egyes könyvek értékkülönbségének és egyúttal apostoli jellegének mértéke ugyanis az ismeretes „was Christum treibt" s ha ennek a követelménynek valamely irat megfelel, akkor az apostoli, még ha Júdás vagy Pilátus írta is, ellenkező esetben pedig nem érdemli az apostoli nevet, ha mindjárt Péter vagy Pál apostoltól származik is. 16 3 Ez a megítélés két fontos megismerést rejt magában: 1. Luther szerint a Biblia egyetlen tartalma Krisztus s enynyiben isteni és tökéletes; 2. a Biblia egyes iratai viszont emberi eredetűek s ennélfogva hiányokat, tökéletlenségeket is tartalmaznak. IIa ez így van, akkor természetesen az írást óvatosan kell kezelni, nem szabad annak egyes részeit kiszakítani, mert így egymásnak ellentmondó véleményeket is lehet az írás alapján igazolni, —- hanem az írást mindig mint egészet kell figyelembe venni. Ezzel érvel Luther a lipcsei vitán is Eck ellenében. 10 4 Ugyancsak a héberekhez írt levélről tartott előadásában is már szabályként hangsúlyozza, hogy az írás ellentmondásait Krisztusban kell kiegyenlíteni. 16 5 Ebbe az összefüggésbe tartozik Luthernak az írás világos és homályos helyeiről vallott felfogása is. 16 6 Luther sohasem tagadta, hogy az írásnak vannak nehezen érthető, homályos helyei, sőt előadásai folyamán számos esetben mutatott rá ilyenekre (obscurus hic locus, obscura locutio stb.). Már zsoltárelőadása elején megvallotta, hogy számos
