Wiczián Dezső: Luther-tanulmányok. I. Luther, mint professzor. Budapest 1930. (A Luther-Társaság kiadványai. Új sorozat XII.)
II. LUTHER ELŐADÁSAIVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK. - 1. LUTHER ÍRÁSMAGYARÁZATI (EXEGETIKAI) MÓDSZERE.
42* zsoltárt maga sem értett még meg 16 7 s ezt nemcsak ennek az előadásnak a folyamán juttatta többször is kifejezésre, hanem második zsoltárelőadása, az Operationes előszavában egyenesen vakmerő kérkedőnek bélyegzi azt, aki azt állítja, hogy a Szentírásnak csak egy könyvét is minden részében megértette. 16 8 Ez azonban a Biblia egészének a megértését nem akadályozza, mert ha egyes részek homályosak is t mások viszont világosak s akkor ezekhez a világos helyekhez kell ragaszkodnunk, annál inkább, mivel kétségtelen, hogy ugyanazt az igazságot tartalmazza végeredményben mind a kettő. 10 9 Ilyen módon jut el azután Luther ahhoz a híres írásmagyarázati elvhez, hogy a Szentírás önmagát magyarázza: Script ura sui ipsius int er prés. 1'' 0 De ezzel még mindig nem jutottunk el Luther tulajdonképeni s őt különösen jellemző írásmagyarázati elvéhez. Az írás világos és homályos helyei voltaképen könynyen útvesztővé válhatnak arra nézve, aki a helyes értelmet keresi. Hogy Luther az írás egyértelműségét vallja, azt már nem az egyházi tradíció tekintélyére alapítja, hanem e tétel mögött az ő egyéni tapasztalata, élménye rejlik. Ez az élmény pedig a Szentlélek bizonyságának a megtapasztalása. A Szentírásban a Szentlélek szól és hat, ezért lehet a Szentírás minden részében az ugyanazon Szentlélek által képviselt ugyanazt az igazságot megtalálni. Ezzel kapcsolatban tulajdonképen ki kellene térnünk Luthernak Isten Igéjéről s általában a kijelentésről vallott felfogásának ismertetésére. Ez azonban ezúttal szűkebb körre szorított vizsgálódásainktól messzire elvezetne, így csak a számunkra most fontosabb főszempontokat emeljük ki. A galáciai levélhez írt kommentárban Luther az írást azonosította a benne levő Lélekkel: Script ura, id est spiritus in scriptura, 17 1 Ez a mondat vezet el most már annaTí megértéséhez, hogy mit jelent Luther szerint a „spiritualiter intelligere". Ez nem azonos sem a betűszerinti értelemmel, de még kevésbbé az allegorikussal, ellenben a betűvel magával mégis szoros kapcsolatban van: „A Lélek a betűben rejtőzik (Spiritus enim latét in litera), mely nem jó ige, mivel a harag törvénye. De a Lélek jó ige, mivel a kegyelem igéje. Tehát ennek a betűből való kihámozását
