Wiczián Dezső: Luther-tanulmányok. I. Luther, mint professzor. Budapest 1930. (A Luther-Társaság kiadványai. Új sorozat XII.)
II. LUTHER ELŐADÁSAIVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK. - 1. LUTHER ÍRÁSMAGYARÁZATI (EXEGETIKAI) MÓDSZERE.
39* Luther — figyelembe veendő, hogy ez volt az első német nyelven nyomtatásban megjelent műve, — kísérletét egyenesen vakmerőségnek mondja 14 9 és Scheurl Kristófhoz írt levelében ezt a magyarázatát ,,ineptiae"-nak nevezi, 150 melyet nem finom műveltségű lelkeknek, hanem a durva szászoknak (rudibus Saxonibus) szánt, — mégis kétségtelenül fejlettebb fokot mutat írásmagyarázata, mint zsoltárelőadásában. Luther írásmagyarázatbeli fejlődésének azonban egyéb momentumai is vannak. Általában Luther exegetikai módszerét a Szentíráshoz való viszonya teszi teljesen érthetővé. Mi volt Luther számára a Szentírás? Erre a kérdésre való felelet teszi csak érthetővé Luther exegezisét is. Joggal mutatott rá Preuss 15 1 hogy már Luthernak a Sententiákhoz írt széljegyzeteiben megjelenik az az íráselv, amely végül is az 1517 után következett vitákban, betetőzően a lipcsei vitában, teljes érvényre jutott nála. Luther ezekben a széljegyzetekben is bizonyos „emberi vélemények" ellenében már a Szentírás tekintélyére hivatkozik. 15 2 Hogy már Luther legkorábbi feljegyzéseiben ilyen határozott íráselvűséget találunk, tulajdonképen nem meglepő, hiszen az írás tekintélyét a skolasztika is vallotta s az Ágoston-rend szabályai a Szentírás alapos tanulmányozását a szerzetesek főkötelességévé tették. Luther tehát már szerzetességének első éveiben igen szorgalmasan tanulmányozta a Bibliát, úgyhogy a szabályok kívánságának megfelelően jó „textualis et localis" lett, vagyis a Biblia igen jelentős részét hely és szöveg szerint is emlékezetből tudta idézni, amire éppen előadásai szolgáltatják a legfényesebb bizonyítékot. Ami azonban Luther fejlődésének szempontjából fontos, az az a körülmény, hogy Luther már korán állást mer foglalni a nagy tekintélynek örvendő egyházi írókkal szemben, mert az írás azoknál magasabb tekintély számára, így jut el azután oda, hogy az egyházi atyákat is a Szentírás alapján vizsgálja s nem megfordítva a skolasztikusok szerint, amint ezt a lipcsei vitát megelőzően Düngersheim, lipcsei professzorhoz írt levelében kifejti. 15 3 Megjegyzendő azonban, hogy íráselvének határozott és öntudatos kifejlődésében tulajdonképen mégis az 1517-ben megindult viták
