Wiczián Dezső: Luther-tanulmányok. I. Luther, mint professzor. Budapest 1930. (A Luther-Társaság kiadványai. Új sorozat XII.)
II. LUTHER ELŐADÁSAIVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK. - 1. LUTHER ÍRÁSMAGYARÁZATI (EXEGETIKAI) MÓDSZERE.
36* magának az írásnak a tekintélyével indokolja s egész reformátori működését jellemzi az a két íráshely, melyet zsoltárelőadása kezdetén mottóként idéz: Ján. 10, 9, és különösen I. Kor. 2, 2.: Mert nem végeztem, hogy egyébről tudjak tiköztetek, mint Jézus Krisztusról, a megfeszítettről. 1** Ezt a követelményt, mint az írás megértésének nélkülözhetetlen feltételét, nem szűnik meg nyomatékosan hangsúlyozni előadása folyamán, sőt egyéb előadásaiban is. 1 3* Mielőtt tehát Luther a Szentíráshoz való viszonyát részleteiben tisztán látta volna, a főgondolata már készen volt, mely alapjában változatlanul meg is maradt egész további fejlődésén végig. Luther úgy a Szentíráshoz való viszonyában, mint egész vallásosságában és theologiai gondolkozásában kezdettől fogva krisztocentrikus alapon áll. Ez a felismerés Luther megértésének a sarkpontja. Éppen ezért Holl egyébként sok új szempontot felvető Luthertanulmányainak is az a főhibája, hogy Luther krisztocentrikus gondolkozását nem méltatja eléggé figyelemre. Luther istenfogalmának tulajdonképen alapvető krisztológiai vonásait mindössze egy-két, habár terjedelmes, jegyzetben intézi el. Ezt a hiányt igyekezett pótolni Holl tanítványa: Vogelsang, Luther krisztológiájának kezdetéről írt tanulmányában, 14 0 aki mesterének egy inkább polemikus célzatú megjegyzésére támaszkodva, annak kimutatására vállalkozott, hogy a zsoltárelőadásban már az egész későbbi Luther benne rejlik. 14 1 Krisztusban tehát Luther a Szentírás tartalmi egységét találta meg. Ez nem volt ugyan saját eredeti felfedezése, de fejlődése ebben a tekintetben abban áll, hogy a Biblia egysége és ezzel egyértelműsége egyre inkább tudatosabbá lett előtte. Az egységet és egyértelműséget természetesen a Biblia egészére kell értenünk. Ezen az alapon azonban az Ó- és Újszövetség között semmi különbség nem lehetett. De éppen Krisztus keresése az írás minden szavában mutatja azt az utat, amelyen Luther végül is eljut oda, hogy nem kell mindenütt a „misztikus" értelmet keresni, hanem felismeri, hogy a Szentírás igazi értelme éppen az előttünk fekvő szövegben, tehát „betű szerint" található meg s kibékül Lyrával is, akiről a zsoltárelőadásban még azt
