Wiczián Dezső: Luther-tanulmányok. I. Luther, mint professzor. Budapest 1930. (A Luther-Társaság kiadványai. Új sorozat XII.)
II. LUTHER ELŐADÁSAIVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK. - 1. LUTHER ÍRÁSMAGYARÁZATI (EXEGETIKAI) MÓDSZERE.
34* szerét, mert magyarázataikban a betűszerinti értelemtől eltávolodtak. 13 1 De viszont, amikor ugyanabban az előadásában egy helyütt az írás értelmének szétszaggatása ellen tiltakozik, akkor a főkifogása az, hogy a „betű"-nek nem akarják a többi három értelmet is tulajdonítani. 13 2 Már ez nyilvánvalóvá teszi tehát azt, hogy amikor Luther a négyféle értelmezés helyett a Bibliának egyetlen, vagyis „betűszerinti" értelméhez fordult, úgy ez nem jelentette számára egyszerűen a grammatikai, vagy filológiai, avagy történetikritikai módszernek az érvényrejutását, hanem valami mást, ami végeredményben mégis szorosan összefügg azzal az allegorizáló módszerrel, amelynek hadat üzent. Már a zsoltárelőadás elején, ahol -— mint említettük — a négyféle értelmezés alapjára helyezkedik, egy ezzel közvetlenül összefüggő, de mégis már más irányba mutató megkülönböztetést találunk az írás értelmére nézve. Ez a camalis és spirituális intelligentia Scripturae. Ezen az alapon például a Möns Zion-nak most már nem is négy, hanem nyolc értelmét tudja megkülönböztetni. 13 3 A camalis intelligentia mind a négyféle értelmet a zsidókra vonatkoztatja, míg a spirituális intelligentia kizárólag Krisztusra és híveire, még literaliter is. Ilyenformán tulajdonképpen minden íráshelynek kétféle betűszerinti értelme van, éppen úgy, mint kétféle allegorikus stb. Fontos azonban a mi szempontunkból a betűszerinti értelem kettősségének a megállapítása. Luther e sajátságos felfogásának az eredetére is rámutathatunk. Fabcr Stapulensis Quincuplex Psalteriumának előszavában azt mondja, hogy a zsoltárok helyesen magyarázva nem Dávidra, hanem Krisztusra vonatkoznak, mert ez a próféta és a Szentlélek ,,intentio"-ja. Az igazi betűszerinti értelem tehát azonos a szellemi értelemmel.* Luther a zsoltárok értelmezésében Faberhoz csatlakozott s ezért valamennyi zsoltárt betű szerint is Krisztusra vonatkoztatta. Amikor teliát Lyrai Miklós Dávidra vonat* „Quapropter duplicem crediderim sensum literalem, hunc improprium, caecutientium et non videntium, qui divina solum camaliter passibiliterque intelligunt; illum vero proprium, videntium, et illuminatorum. Hunc humano sensu fictum; illum divino sensu infusum. .. Sensus igitur literalis et spirituális coincidunt."
