Wiczián Dezső: Luther-tanulmányok. I. Luther, mint professzor. Budapest 1930. (A Luther-Társaság kiadványai. Új sorozat XII.)
II. LUTHER ELŐADÁSAIVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK. - 1. LUTHER ÍRÁSMAGYARÁZATI (EXEGETIKAI) MÓDSZERE.
33* Azt lehetne gondolni, hogy az allegorizáló és tropologizáló módszernek ezt a háttérbe szorulását egyszerűen az a körülmény magyarázza meg, hogy ezekben az újszövetségi iratokban erre kevésbbé nyílt alkalom, mivel itt már csakugyan betű szerint van szó Krisztusról és a hitről, nem szükséges tehát ezekhez az allegória és tropologia kerülő útjain eljutni. A közelebbi vizsgálat azonban arról győz meg, hogy Luther írásmagyarázati módszerében alapvető jelentőségű változás ment végbe. Ezt a változást s annak okait igyekszünk a következőkben nyomon kísérni, illetve felderíteni. Luther később elítélően nyilatkozott az allegorizálásról s ugyanezért Origenesről is, aki leginkább vétkes az allegorizálás elterjesztésében. Ezért allegorisare annyi, mint origenisare. Egy 1532-ből származó asztali feljegyzés szerint Luther az allegorikus írásmagyarázat nyűgétől való megszabadulását a római levéllel hozza kapcsolatba. 12& Valósággal sem a római, sem a galáciai és héber levélről szóló előadásában nem találunk határozott állásfoglalást az allegorizálással szemben. Ellenben 1518 elején Spalatinhoz írt egyik levelében már Hieronymust elismerése mellett is gáncsolja éppen túlságos allegorizálása miatt. 12 7 Hasonló határozottan elítélő nyilatkozatokat olvashatunk továbbá az 1518-ban megkezdett második zsoltárelőadásában és az 1519-ben kiadott galáciai levél kommentárjában. 12 8 Mindazonáltal még ekkor is elismeri bizonyos kivételes esetekben az allegorikus magyarázat jogosultságát, amikor tudniillik a szöveg maga is megkívánja azt, mint például Gal. 4, 24. esetében, ahol maga Pál apostol allegorizál. 12 9 Ez azonban egyelőre csupán a negatívum. Mi az az új írásmagyarázati módszer vagy elv, amely Luthernál a négyféle értelmezés helyét elfoglalja? Holl idézett tanulmányában 18 0 megállapítja, hogy Luthernál 1517 óta a Biblia egyértelműségének az elve lesz uralkodó s ezen az alapon a betűszerinti értelem lesz az egyetlen igazi értelem. Ez a tétel azonban közelebbi vizsgálatra szorul. Luther az Operationes in Psalmos-ban tényleg többször hangsúlyozza a Szentírás egyértelműségét, az előszóban pedig éppen azért kifogásolja az egyházi atyák és egyéb magyarázók mód3
